Várjuk a Mikulást!

Reméljük tele zsákkal jön...

Apa Volános Mikulása ma érkezett. Akkora csomagot kapott Milán, hogy komolyan meg kellett bírkóznia vele. Aztán feladta. És rám testálta további megőrzésre ;)

Délelőtt Imoláztunk. Sokat nőtt megint, lassan akkora, mint Milán. Az utazás babakocsival vidékre busszal - vonattal dettó - szinte lehetetlen. Főleg, hogy a sofőrök is annyira segítőkészek! Olyan busz jött reggel, amivel még általános iskolai kirándulásokra jártunk: elöl, hátul 1-1 ajtó. Az ülések között szük járat. Az a régi Ikarus. Szóval arra babakocsit feltenni képtelenség. Mondom a sofőrnek, akkor be kell tennem a vázat (merthogy a lépcsőn fel se fért volna). Erre Ő: azt nem lehet, nem olyan a csomagtarója... ????? Na, mondom neki, akkor most várhat, amíg szédszedem a kocsit, és 3 darabban felcűgölöm magunkat. És Ő mindezt végig nézte! Szóval így utazz Magyarországon babakocsival. És a legszebb az egészben, hogy hazafelé is ugyanez a busz jött, ugyanezzel a sofőrrel.:( Viszont hazafelé már akkora tömeg volt a buszon....és még egy babakocsi!
Ebéd után tanácsadás. mIlán egy fél másodpercig képtelen mozdulatlanul maradni. Legalább tettetné, de még azt sem. Mint akit felhúztak. Más gyerkőc szépen elül a pelenkázón a váróban. Milán...izeg-mozog, mászik, csapkod... A doktor néninél kiszúrta a papírokat az asztalon, nyomban utánuk eredt...Anyukám szerint én is eleven voltam...:) vagy :( Tehát a méretek: 7520 g és 66,5 cm. Apja fia!
Délután sétáltunk. Végig néztem a karácsonyi bazárt. És az ékszer bolt előtt időztem: megnéztem, mi az, amit biztosan nem kapok karácsonyra. Petiékkel futottunk össze: fehér szerelésben, Anyukája karján.