Milán babánk 16 hónapos lett!

Nézzétek meg augusztus hónap kedvenc képeit, ha van kedvetek! Itt.

Milán sokat nőtt ebben a hónapban. A kis kerek arca "megnyúlt". Zömében 86os ruhákat(12-18hóig) , 20as szandit, és 21es őszi cipit hord. 13ra gyarapodott fogacskái száma. ÉS folyamatosan törekszik elő a többi is. 83 cm és 11kg felett van a súlya. Sajnos sokat betegeskedtünk is. (Nem is értjük, miért?Hogyan?...)

Szavakat mondogat, értelmeseket is, és az az Ő saját nyelvén is. De nem egy szószátyár gyerek (inkább csak egy nagy betyár), az biztos. Angolul sok mindent megért. A dalokat felismeri, első pár hang után csinálja, mutatja amit kell. Mindent megértet.: Fogja a kezünket, (akár "fel is emel", nyög hozzá:DDD, odahúz. Akaratos, kicsit önfejű, néha rájönnek hisztérikus rohamok.

Továbbra is jó az alvókája!(hál Istennek, így növelve esélyét annak, hogy lesz(nek) testvérkéje(i)). Étvágya változó. Egyik nap folyamatosan képes lenne enni, következő nap megmakacsolja magát. Persze a TúróRudis papír láttán...örömújongásban tör ki. Nem lehetne nem odaadni.

SZeret kint játszani, macskázni, kutyázni. Imádja a lépcsőket és a legveszélyesebb helyeket. Önállóan közlekedik lépcsőn, létrán:((.

Idegenekkel közvetlen, mosolygós , bár tud nagyon szégyenlős, és huncut is lenni. Jó kedvű, örökké mosolygó baba.

Mit hagytam ki, ami fontos lehet?

Mami ma kezdte a tényleges munkát. Ha20 hónappal fiatalabb lehetnék...!!!Mégegyszer biztos nem mondanám, hogy egy év múlva vissza megyek dolgozni. Hogy lehettem ekkora hülye!!??!!!

Akkor még nem tudtam milyen érzés a gyermekem mellől munkába menni. És Mi még szerencsések vagyunk, mert tudjuk, hogy a Nagyi mellett, jó helyen, biztonságban van Milán. Nem kell bölcsiben hagyni.

A betegség csak nagyon lassan távozik tőlünk. Milcsi lázas(39,2 volt este), Mami is gyengélkedik: torka, minden porcikája,... Apa jól van.

Éjszaka nem jól aludtunk. Vagyis még este kezdődött: nem lehetett Milcvsit fürdés után letenni. Annyira sírt(ordított, bömbölt, Apa,Anya...ez ment felváltva), hát kivettük.Pedig sokáig tartottuk magunkat, hogy nem kapatjuk el..... Csak a kezünkben aludt el. De fél5kor felébredt. És újra rákezdett. 6kor aludt el újra. Hosszú volt az a másfél óra.És Mi még ne panaszkodjunk!

MA ismét óriási műsort csapott. Nem bírta a lelkem. Megint kivettem....

Nem tudom a láz, a foga, vagy hogy Tunéziában sem a kiságyban aludt el(ez volt a baj, de gondoltunk, kihasználjuk a nagyágyat, otthon úgysem alhat el közöttünk...). Nehéz lesz. Kőszívűnek kell lenni. MA is próbáltam(Apa focizni).De nem megy.

Hajnalban fent voltunk 1 bő órát. Milán rosszat álmodhatoot, vagy nem kaphatott levegőt, vagy nem tudjuk, de annyira sírt, hogy 3an sem tudtuk megnyugtatni. nem mondott, nem kért semmit, csak úgy sírt, mint aki nincs magánál....Rettenetes volt!Ilyet még nem hallottunk. A szívünk majd megszakadt.

Reggel 39fokos volt. Öcsödre mentünk. Pistit 31. sznján köszönteni.

3 kúppal sem tudtuk a lázát lehúzni.

5re értünk haza, 40,1 fokos volt. Eszeveszetten rohantunk az ügyeletre. Receptet írt, (de ott se adott lázcsillapítót ám), patika előtt adtuk be a Kicsinek. Állítólag a nátha miatt szökött fel a láza, szerdán hőemelkedése lesz... Valami , ami cseppfertőzéssel terjed. Sajnos. Mollikáért aggódunk.

Egyszerűen nem hiszem el, hogy a Milán ennyiszer és ennyire lázas!

(Apa gyengélkedik 37,8fokkal, a Mami 38,5 -tel a második. Hogy mi bajunk lehet???!! De végtag fájdalmakon kívül semmi tünet.)

Szilvalekváros kenyeret reggeliztünk:D

Tegnap este itt aludt Imola és az Anyukája, mert korán hajnalban Pestre utazott. Így egy napra csaka miénk volt Mollika. Milán nagyon örült Neki. Együtt ettek, egy időben aludtak. Homokoztak, huncutkodtak, ....Igazi jó unokatesók módjára.

Sajnos Milcsi estére belázasodott. 39,1 fok. Lassan kezdünk megőrülni. Mindig van valami. Közben erős, eleven gyerkőc. Ekkora láz sem nyomja le. Hihetetlen. De megint mi okozhatja? Csak azt éreztük este, mikor felvettem, hogy forró a kis teste.
Délelőtt bicikliztünk egy kicsit. Családostul. Megálltunk a kapu előtt. Venném ki milánt, látom elaludt. Ez komoly! Bekötve, bukósisakkal a fején.:) Még álmában hoztam be a lakásba. De amint meghallotta Molli hangját, kipattantak a szemei.



Új szerzeményünk Kipp kopp. De Mi csak Gesztenye Gusztinak hívjuk.



Ismét elmaradásomat pótolom:

1. Kijött Milcsi 2 fogacskája a nyaralás alatt. 13nál járunk.

2. A nemből no-no lett.:D Olyan mulatságosan hangzik.

3. Új szavak: a bum-bum és a dajng(vagy valami ilyesmi) a teve: dej-dej(ha most képen látja, akkor is).
4. Mindenki azt mondja, nagyon sokat nőtt Milán.

Megszületett Lilli Dorka unokatesó

Szégyellem, de nem postoltam:

Augusztus 14-én du. 3 órakor megszületett Barta Lilli Dorka. 3300g-mal, 56cm-rel, nagy barna hajjal.
Az egész család jól van!



Lilli


Ezt a nyuszikát kapta tőlünk ajándékba. Rögtön szerdán mentünk, már alig vártuk a találkozást a kis csöppséggel.

Beszámoló

AZ igazat megvallva, kicsit félve indultunk útnak: féltünk, Milán hogy fog viselkedni a reptéren 2 óra alatt, a repülőn, a szállodában, a parton... És a mi Kicsi Fiunk áthúzta számításainkat! Hihetelenül jól viselkedett. ÍGy ezt az egy hetet mindhárman együtt és nagyon élvezhettük!

Szúrok be néhány képet. De itt még találtok ezeken kívül is.

Gyuri vitt Bennünket a reptérre szerda hajnalban(benne is hagytuk az autóban a kamerát). Milánt még álmában öltöztettem, az autóba betéve ébredt csak fel.

Korán értünk a reptérre. Hosszú sorban állás a checkkolásnál. Milán kikéredzkedett a kocsijából, de el se mozdult mellőlünk. Nézelődött, huncutkodott az idegenekkel. (ez nekünk is új volt, és a héten egyre többen csinálta. Oda mosolygott valakire, vagy épp' odaszólt neki, aztán szégyenlősen és huncutul hozzánk bújt.) Ellenőrzésnél végig kóstoltattákvelem az összes bébiitalát...

A tranzitban kevés időt töltöttünk: egy pelenkacserés átöltöztetésre épp elég volt. (Nálunk ez vált be:hogy sosem abban a ruhában érMilcsi célba, amiben itthonról elindult:DDD)

A repcsin külön ülést kapott-bár nem vettünk neki jegyet, mert hát ugye nem is kell-, SZERENCSÉNK volt. Így kényelmesen utaztunk. Milán megreggelizett velünk, beszélgetett a mögöttünk ülő bácsival, és éppen leszállás közben a kezemben el is aludt. Így tettük be az ellenőrzés, csomagérkezés után a babakocsiba.És még mindig aludt. Felszálltunk a transzferbuszra, és még mindig aludt. 5 perces út után megérkeztünk a szállodához. Itt ébredt fel csak. Rögtön karszalagot kaptunk és a mágnes kártyákat az AIhoz, aztán az étterembe tessékeltek bennünket. Megebédeltünk. Huh!...

És csak ezután foglaltuk el tengerre néző szobánkat. (Ahonnan még a napfelkeltében is gyönyörködhettünk.) Csak álltunk az erkélyen, és gyönyörködtünk a tájban. Hihetetlen volt. Leírhatatlan. A levegő, a tenger, a pálmafák,...

Előkerestük a bőröndből a fürdőruhákat és a kötelező felszereléseket(naptej, kiskalapok, fehér pólók, homokozó), és rohamléptekben indultunk tengerpartra. Szószerint.

Leérve csak ott álltunk, és néztünk: KÉK ÉG, ZÖLD TENGER ÉS FEHÉR HOMOK (Jó ízléssel van megáldva a Jó Isten, az biztos!) Ezer napernyő, de hely sehol. És abban a pillanatban találtunk egy szabadhelyet( SZERENCSÉNK volt). Milán annyira örült, annyira élvezte. Folyamatosan. A hét minden egyes percét. És így mi is.

A köhögése elmúlt, nagyokat játszott, pancsolt.

Imádta a tengert. Első napokban bátran be is vittük, aztán miután medúzával találkozott Apa, maradtunk a kismedencézés mellett. És az úszáshoz mi is a medencét választottuk. Mami aqua- gymmelt, Apa strandröpizett. (Milcsi is egyszer.)Milán nagy kevenc volt. Mindenki imádta, simogatta, hülyéskedett neki. Az arabok nagyon szeretik a gyerekekket. Bambinonak hívták. Az egyik animátor srác teljesen oda volt érte, Mindig mondta: My Friend. He will be a good boy, because he's always smiling.

Első vacsink úgy alakult, hogy Milánt elaltattuk fél 8kor, Apa lement az étterembe, aztán a Mami.

2. este már Milcsivel mentünk. Aztán fél9től Minidizsi volt. Milán azt is nagyon élvezte. (De Mi Ősök is. Annyira jó zenei összeállítás ment. minden este a gyerkőcöknek.Animátorok táncoltak agyerekekkel) Táncolt, szaladgált, barátkozott egy 15hónapos Domi nevű kék szemű, szőke hajú szláv kislánnyal. (a hét alatt meg is maradt "barátságuk".)SZóval így teltek a napjaink. 7körül ébredeztünk,ahogy Milán diktálta, reggeliztünk. Nagyot. Irány a part. Ott Milán elaludt dél körül. Áttettük a babakocsiba, így mentünk ebédelni. Ő meg ébredés után ette a fincsi hazai bébikaját. De 2 óra múlva már a tunéziai croissantokat ette, és itta a narancsdzsúszt. Szívószállal. 7körül mentünk fel a partról, fürdés-annyi homokot, mint az egyhét alatt lemostunk magunkról, vagy esetleg megettünk...őrület!(az érdekes, hogy sosem voltunk koszosak!!!)

Igaz, hogy nem fizettünk be szaharatúrára, de mégis ültünk tevén. Hát...Milán nem díjazta.
Viszont voltunk egy Monastir-Soussi kiránduláson. Bazározni. NA, ott lehet vásárolni. Őrület, hogy dolgokat mennyiért meg lehet venni. És ha az ember belegondol, hogy abban anyag van, és még dolgoztak is vele. Szóval csak módjával, de vásárolgattunk. (Nagyon ellentmondásos világ az: A szegénység közepén turisták a luxusban)

Tunéziában ünnepeltük 3. házassági évfordulónkat is. :)))

Hazafelé 4kor indult a transzfer busz, a gépünk 6órakor. Milánnak megint külön ülés jutott-mert SZERENCSÉNK volt-, becsatoltam, ...még felszállásközben elaludt. Kicsatoltunk, aludt a kezemben tovább. Már a gépről leszálláskor ébredt fel. Nagyi, Gyuri jött fel értünk. Már nagyon örültünk atalálkozásnak. Milcsi annyira kimerült a hét alatt, hogy még az autóban is elaludt, kiságyba áttéve is aludt...3 órát.

......Kicsit hosszúra sikerült.

Milcsi-sajnos - utolsó éjszakára benáthásodott. És mára a szeme is váladékozik. (De nem bhiszem, hogy az utazás miatt.)Elvittük a doktornénihez, szemcseppet, orrcseppet adott, De hogy mi baja, nem mondott semmit. Nem nyűgös, eleven....

Tegnap este megnéztük Lilit. Annyira édes! Milán is volt ilyen pici?!El sem hiszem. Ennek örömére ma előszedtük a régi video felvételeket.:D

Megjártuk a messzi Afrikát

Csak egy rövidke bejelentkezés erejéig ülök a gép mellé. Sok a teendő...

Csodálatos hetet tudunk magunk mögött. Ha Milcsi mesélni tudna! Hazafelé be nem állt volna a szája. ( De így végig aludt:D) Tele élménnyel. Nagyon élvezte, és nekünk ez a legfontosabb!

Milán egyáltalán nem köhögött éjszaka. Úgy örültünk. Kevesebbet köhög napközben is, de az még mindig nagyon csúnya.

Szerdán indulunk Tunéziába 8napra. Gyuri este hazaszaladt-és persze már megint ügyeletes- 2 palack infúzióval, ampullás készlettel, egy cipősdoboznyi gyógyszzerrel, és még 6recepttel, amit ki kell váltanom. Egy kicsit megijedtünk! Komoly?ezt mind vigyük magunkkal? Te jó ég? Hová is megyünk?Persze készülünk Milánnak a babtejjel, tejpéppel, frutapurával, babakekszel, babakajával....tudjuk, hogy fő az óvatosság.

Mi meg csak túl éljük. Nyersen nem eszünk semmit. Szerencsére eddig nem láttuk a helyzetet ilyen katasztrófálisan. Még csak most kezdjük.

JA, és holnap veszünk repülősszoknit is.(Ugye Vera?)

Egy rettenetesen csúnyán köhögős éjszaka van mögöttünk? De vajon milyen áll előttünk? Reméljük a legjobbakat!

Hol esős, hol napsütéses napunk volt ma. Délelőtt vásárolni voltunk,

beugrottunk befizetni egy Tunéziai nyaralást(Így a szöuli a 4. repcsiútja lesz Milcsinek:D), Milán bele is fáradt, aludt még délig egy nagyot. Ma gyümölcsnapot tartott: Nem volt hajlandó megkóstolni sem az ebédjét.(Pedig fincsi sült husi volt, rizzsel, frutapurával). Megevett egy körtét, fél barackkal.

4 óra felé elindultunk biciklizni, közben meglátogattuk az ismét ügyeletes Gyurit:)

Sajnos vágtában jöttünk hazafelé, mert vihar közeledett, de még mekkora!

Olyan sötét volt a szobában! 15hónapja először ültünk 3an a kanapén, és FILMET néztünk. Még Milcsi is. És közben egy nagy tálból szőlőt csipegettünk. Még Milcsi is. Olyan édes volt ahogy ott közöttünk ült.

Vacsi, fürdés, és pillanatok alatt elalvás.

Kint van Milán 11. foga! (bal felső 3.)

NAgyinak küldjük ezeket a képeket!

Milcsi

Kitti és Molli

A mai napot egy enyhe hőemelkedéssel megúsztuk.

Reggel szakadó esőben vittüki ki Kittit és a NAgyit az állomásra. Utaztak a Dunántúlra. Mi meg mentünk a doktornénihez. Ugyanis Milcsi szinte végig köhögte az éjszakát. NAgyon csúnyán köhög. Az utóbbi napokban már nappal is(nemcsak éjszaka). De azon kívül, hogy kicsit piros a torka, felírt egy köhögéscsillapítót. Szedje 4 napig egy kis Fenistil cseppel(mindenre Fenistil cseppet ad). És ennyi.

AZtán mentünk Apáért, mert banki elintézni valók voltak mármegint.

Délben Milcsibe egykis sóskaszószt szerettem volna beleimádkozni, de már annyira fáradt volt, hogy inkább aludt. Sajnos csak 1 órát, mert megint olyan köhögés jött rá, ami felébresztette. Hiába próbáltam visszaaltatni.

Így délután elmentünk sétálni. Szerencsére már ragyogóan sütött a nap. Betévedtünk a csokiboltba:D

ESte s nagymamáék jöttek 6kor. Milcsi már dőlt borult.

Állt velünk szembe, nézett Bennünket, és egyszercsak elesett. Ez komoly.:))Olyan nagyot nevettünk mindhárman(ez még 6 előtt volt)

Erre tévedt Bandibá is. Beinvitáltuk,m egvacsiztunk.Melegszendvicset készítettünk.

AZtán 8kor rövidzuhanyozás után, kb. fél másodperc alatt aludt el Milán.

Milcsit tegnap éjszaka álmában öltöztettük át, mert egy szál bodyban aludt ugyan, de az csurom vizes volt...
Reggel 7 előtt ébredt. Csokiscsigát reggeliztünk.Hát sajnálom, hogy nem készült Róla kép, pedig olyan szépen kikente magát.:D
) körül elindultunk a városba Kitti- unokatesóm, 17 éves-, Nagyi ,Milcsi, Mami. Nézelődni, vásárolni. Milcsi hamar belealudt. Szinte cumi nélkül ragadtak le a szemei.
Délben felhívta a Nagymamáját. Ez nem vicc. Ebédet befejezte-pontosabban nem evett-, kikéredzkedett az etetőszékből, ment a telefonért. Babrál, teszi a füléhez, és mondja, hogy mama. Odavitte Nagyihoz, Ő meg hülyéskedni akart, hogy majd telefonál a Milánnal, erre vissza szólt valaki a másik végéről...Hát a másik mama. És hozzá tenném, nincs gyorshívó a telefonon.VAgyis nem lehet programozni. Két különböző gombot kell eygmás után nyomni, hogy az utolsó hívást ismételje. Jó volt a kombináció.:D
Délutánra újra aktív volt a 38 fok ellenére. Dobálózós, csapkodós, kissé agresszív kedvében volt-ami engem sajnos - elkeserít.
Este kint játszottunk, végre vacsizott(1,5 virslit) is.
Este 38.8al tettük le megint aludni.

Nem sok jó hírrel szolgálhatunk:

Kicsit nyűgös, botlós, bújós, koplalós napja volt ma Milánnak. 38,5 körüli testhőmérséklettel(langyos vizes fürdés után 38.8at mértünk) 3 lázcsillapítókúppal.

Reméljük holnapra jobb lesz.

Este pizza vacsira lettünk volna hivatalosak ígyuriékhoz,de csak Kitti meg a Nagyi ment. Mi maradtunk.

Apa az új dvd lejátszóból szeretett volna emberi hangot kicsikarni, mert zene van, de csak tátognak a szereplők....HA valakinek van ötlete, ossza meg velünk, legyenszíves!

Először hűtőfürdőztünk

Tegnap este nem írtam, hogy 1 lázcsillapítókúppal tettük le Milcsit aludni. Belázasodott.

MA sajnos biztosan nem fogom elfelejteni, ugyanis ma este 6 órakor(Pillanatok altt) Milcsi forró volt, könnyes kis szemeivel, nyüszögve nézett ránk. Megmértük a lázát: 39.7fok. Hűtőfürdő. Vizes borogatás. ' kúp után még mindig 39 fok. ....
ÉS hosszú még az éjszaka.
Mindez a 15 hós oltásnak köszönhető.:((

MA zsúfolt proginkat Milán jól tűrte: Molliék, Mami tanítványa, Flóráék...

A mai napot újabb púppal és nagy sírással zártuk

De ezt már délután tudtuk, hogy nagy sírás lesz, még ma, mert Milán annyira eleven volt, egyszerűen nem bírt magával!
Ma jött Kitti, pár perc sem kellett, és úgy elkezdte produkálni magát! SZaladgált KIABÁLVA a szobák között. Mint egy jól feltötött Duracell nyuszi , aki örömmámorban fürdik.
Már fél8felé közeledtünk, mikor Milcsi elvágódott, sajnos túl közel a kanpéhoz, így annak fa tészébe ütötte a buksiját.:(( A szokásos pukli ott virít a fején, annyi különbséggel, hogy nem középen, hanem kicsit oldalt van.

AZt hiszem sem a sajtot, sem a borsófőzeléket nem szereti...Vagy a kettőt együtt.

Jennifer és Milán

Tegnap Molli itt volt, mert Anyukája osztálytalálkozóra ment. Olyan jól eljátszottunk, elrikácsolt a 2 gyerek. Néha azt hiszem, versenyt kiabáltak. Álltak az előszobában a kanapén egymás melett, ugráltak, és kifelé kiabáltak a kutyának. Halálaiak voltak!

Milcsi megint rosszul aludt el. ÉS éjszaka is fent volt -3 körül- több, mint fél órát, Apukája mellkasán aludt el. Reggel viszont negyed10ig aludt!

Vasárnap délelőtt udvaron szaladgáltunk, mindenki kergetett valakit...Milán a macskát, Apukája a Milánt...

ebéd után Szegedre indultunk.Milán szinte végigaludta az utat. Sétáltunk egy órácskát a Kárász utcán, fagyiztunk, Milán szaldt egy -két kört a Dugonics téri szökőkútnál. Lépcsőzött. Mondtuk már, hogy lépcsőmániás?! Pedig AZ! NAgyon!

És azt meséltük már, hogy tornász lesz a gyerekből. Szaltózott. A kiságyból.Ki. egy szerencse, hogy Apukája épp' ott volt, így elkapta. így mostmár legalsó szinten van a kiságya.

NA, vissza Szegedre. Szóval Jennyhez mentünk. Aki egyébként pontosan egy évvel idősebb a milánnál, és Berlinben él, de most itt nyaral Szegeden a Nagymamáéknál.

Édes kék szemű örökké mosolygós kislány. Egy kis tündér.

Milán sajnos nagyon gyorsan otthon érezte magát, ami Jennifert kicsit megijesztette. Az 5 órai virli és süti uzsi után lett Jenny kicsit oldottabb.(Sajnos Milán inkább dobált, mint evett.:(() Így tudtunk kicsit együtt is játszani.

Negyed6kor indultunk haza. Milán ki is fáradt. Elaludt. Öcsödre benéztünk Nagymamához egy fél órára.Ott Milán gyorsan feltakarított.

MA Petikééket vártuk. Milán nagy nagy szeretettel.Talán jobban is sikerült a találka, csak a végére ne fáradt volna el Peti. A képen éppen Milcsi kínálgatja Petit egy kis rágcsával. Milán szinte folyamatosan evett: Fornetti magvas rudakat, köles golyót, búzapelyhet... És nagy bőszen mutogatta csípőretett kézzel a pocakját(és a belly-bottomját-ugyanis már azt is tudja:D)

Még reggel kimentünk az udvarra. Sok sok munka várt ránk:
Adni kellett a kutyusnak inni...

...Hurcolászni kellett a locsoló kannát...

...cicát kergetni...

....locsolni.

Viszont ilyen altatás, mint az esti, kb pár hetes korában volt. Sírogatva aludt el. A Mami mellkasán. Felsírt, de nem volt ébren éjjel 11kor, meg 5kor. Pillanatoka latt visszaaludt, nem tudjuk, mire ébredhetett. A fogára gyanakszunk.

Fényképek utólag

MA kihúzattuk Milánnal a délelőttöt. Nem hagytuk aludni. Zsomibékat vártuk délelőtt, de nem jöttek el, 10 körül elmentünk sétálni (pelusért, meg dinnyéért), aztán kicsit dél előtt ebédelt Milcsi nagyszéken, néha néha maga(egy pár napja hagyjuk neki, olyan ügyesen teszi a szájába az ételt) és délben már aludt. Egy fél dinnyével a pocakjában.:D Hát, Mi nem eszünk annyit!

MA kipróbáltuk a szívószállal ivást, rendes pohárból. (Ugyanis ihletet kaptam a SuperFittes Dávid anyukájától.)Milán 1 perc után rá is jött, mit is kell azzal csinálni, aztán annyira tetszett neki, hogy le sem akarta tenni. Így aztán kapott egy szívószálas üveget. Lásd fenn.

Nagyi szerint Milánban semmi veszélyérzet. A plezúrok meg csak szaporodnak. Egy nyikkanás nélkül. Esik, kel. És?

Felnőttes vacsora: Nagy széken nagy asztalnál.

Téli szalámi RÚD (nem ám szelet) rágicsálása kiflivel. Sajt egy falatka sem megy le:(.

SZerda:

Még a felmosó is jól áll a kezében. Dolgos kisgyerek. De tényleg. Segítőkész. És már bevonható, mert mindent megért.

Kedd:

A tegnapi napot nagyon vártuk már! Méricske, védőoltás stb.

Milcsi annyira, hogy 10kor elaludt, és fél2előtt ébredt. Már alig vártam, mikor indulunk, lemaradunk a tanácsadásról, vagy mi lesz?

Gyorsan megebédelt, szépen felöltöztettem, bicóra pattantunk és egy törött sörös üveget majdnem kikerülve, ott is voltunk.

5en voltak előttünk. De Milán csak ült az ölkemben, nézelődött, könyvet nézegettünk:Nem volt türelmetlen, vagy hangos...nem ismertem rá.

AZtán bejutottunk:

81cm és 10,6kg.

"és mi az ott a fején? "

-Hát ... 2 hete lépcsőfoknak esett....

- Addig nem adja be az oltást, még ezt a problémát nem tesszük tisztába.

:((((

Beutaló a gyerekambulanciára. Ott is várni, cifrákat mondott a dokinő-de úgy rendesen(mondanom sem kell, én is! AZért nem vagyok annyira felelőtlen!Esésután egyenesen ment, nem hányt, orra nem folyt, nem vérzett...). Ő sem értette az egészet, minek ez a herce hurca. Röntgen. A felnőtt traumatológián. Várni. NA, hanyatt fekve mégcsak ment, de hason...AZ az ordítás!Hárman fogtuk le- én rajta feküdtem- Milánt. Annyira sajnáltam! Akkor az UH-on várni, leletezésre...Vissza az ambulanciára... Minden rendben.

AZtán itthon felvettük Apát, úgy mentünk vissza az oltásra. Senki nem volt. A mIlán olyan eleven volt!És hangos. De a szurinál. Egy kis nyikkanás, de nem is sírt. Én meazt hittem, majd ordít, csdsk fekszik, ha hazaérünk...

Itt voltak Mollikáék. Játszottak, meneteltek az udvaron, cicát nyúztak....

MA reggelre Milcsi kibújt a hálózsákjából és a body egyik újából Elég szexisen ébredt(fél válla kint). Délelőtt Nagyizott(Cicát etetet, segített takarítanI, főzni), mert a Mami szocpolt, földhivatalt, iskolai munkaügyet stb. intézett.

Ma Milán nagyon eleven, akaratos és agresszív volt. De tényleg nagyon!

Viszont lépcsőn kapaszkodás nélkül közlekedik. Fe is, le is. (Folyosón is, teraszon is.)