- Get Your Own

Milán éppen ma 8 hónapos

Hogy szalad az idő! Milán ma 8 hónapos lett. Nagyon sokat fejlődött ebben a hónapban. Ügyesen eszik, ül, mászik, feláll. Szépen beszélget, és nagyokat nevet. Már kint van 3 fogacskája( és nagyon jön a 4. is).
Rendszerint van egy hajnali ébresztő a fél8as kelés előtt. Lassan megszokjuk. :( Nem vészes, de azért csak szól.
Sajnos betörő - vagy hogy hívják az ilyet- járt éjszaka az udvarunkon. A szomszéd felől jött be. Még nem vettük észre tűnt-e el valami, de az is lehet, hogy mégcsak szétnézni volt itt. De ilyen hülyét, aki hóban jön...és meglátszanak a nyomai. Mindenesetre rémes!
Ebédre itt volt Gyuri, aztán meglátogattuk a dédit. Nagyon örült nekünk. Az autóban Milcsi elaludt, így Ő viszont nem nagyon örült, mikor felébresztettük. nem akartuk, de megállt az autó.
A délutáni alvás fél4kor kezdődött, iszonyat hosszú nyűgice után. Akármilyen fáradt is, mászik és feláll. Mintha muszáj lenne!

Este Gyöngyiék jöttek. Jól elbeszélgettünk és elmilánoztunk. Milcsi egy percre sem "állt meg".

Este megevett egy gerezd mandarint Apa kezéből.

Tegnap este az Operett Színházban voltunk, a Rómeó és Júliát néztük Szinetárral. Érdekes feldolgozás volt. De a lényeg: Milán a nagyival maradt itthon. Első estéjük. Kettecskén. De Nagyi elmondásas szerint Milán baba jól viselkedett. Még Bennünket sem hiányolt (bár keresett). Tegnap délelőtt 4 órát aludt egy huzamban. Nem tudom hogy csinálta! Enni viszont se ebédre, se uzsira nem volt hajlandó. Inkább játszott, meg vigyorgott. Viszont vacsira(fél6kor) bevágott egy nagy adag paradicsomos krumplit. És ez volt az aznapi utolsó kajcsija is. Tejpépet fürdi után már köszönte, de nem kért. Mire hazaértünk szépen aludt.

Bővült Milcsi repertoára. Hosszabb mondatokat gügyög.

Ma viszont délelőtt 20 percet aludt - tegnap kialudta magát mára is.

Ebédre borsópürét főztem neki. Aztán ebéd után csicsi. Így várta Nádor Adélt. Adélék 3 óra után érkeztek, Milán kb. érkezésük után 2 perccel felszólalt.Hogy Ő is társaságra vágyik. Ment a játék, mászás, felállás, ... és a nevetés. Mert akkorákat nevettünk! Így gyorsan eltelt az esténk.

Itt van egy kép Milán első karácsonyfájáról. Kis híján 3 méteres. (Nagyitól kapott szupcsi fényképezőgépünkkel készítettük a képet.)
Ma 5 óra 11 perckor matatásra ébredtem. Állt a kiságyában, és nézelődött. Nem akartam dőlni hagyni, így kivettem. Odavittem közénk. Hát ezt nem kellett volna! Ugyanis ez az időpont lett az ébresztőnk.
Kriszta barátnőm jött ma látogatóba Kiskunfélegyházáról. Régen látta Milánt, szerinte sokat nőtt. (Szerintünk nem olyan sokat.) Milán ma evett először spenótot. Ebbe is tettem kis csali almát. Simán eltűntette a tányér tartalmát.
Délután házi fogorvosunk, Gyöngyi jött, hogy megnézze Milcsi fogacskáját. Pontosan melyik is bújik. De Milán éppen délutáni szundiját végezte.
Apa ma korábban jött haza - 2 ünnep között senki sem dolgozik - , ment az építőkockázás, a video gombjának tekergetése, a Mami nyakláncainak szortírozása, hiszti az asztalon lévőkért, és még sorolhatnám. Viszont Milcsi ma nagyon szépen ült. És táncol a fiserprájszos telcsi zenéjére. Direkt arra, már megfigyeltük. Édesen csinálja: rázza a fenekét.
Korábbra hoztuk a fürdést (fél8), mert már hipernyűgős volt az Úrfi. Oly' annyira álmos volt, hogy evés közben el is aludt! :))
Holnap este Pestre megyünk színházba. Kíváncsian várjuk- no nem is annyira az előadást, mint Milcsi és a Nagyi első önálló közös estjét. ;-)

Karácsony másnapján az öcsödi Nagymamáéknál voltunk Karácsonyozni. ott volt a fél rokonság is. Milán nagyon jól viselkedett. Este bementünk Molliékhoz is. Beszélgettek egy kicsit a kicsik.
Úgy elszaladt ez a 2 nap.:(
Szemben állunk az első komoly problémával. Mintagyerekünk, - aki eddig önállóan elaludt, hagyta szüleit aludni, mintha kicserélték volna - nem hajlandó este elaludni. Csak ácsorogni hajlandó a kiságyban. (De hát megértem, unalmas is feküdni, ha az ember egyszer rájött, hogyan tud felállni.) Ráadásul Milánnak ez még nagyon új.
De nem csak az esti elalvás a gond. Mostmár hajnalban is csak annyit hallok, kis matatás, odanézek a kiságyhoz, ácsorog. Mivel a leülés még nem megy, így ha elfárad, csak dől, mint egy darab fa. Rágja a kiságy szélét és miegymás. Nincs szívem ácsorogni hagyni a kis kópét. Mert ha egyszer feláll, nincs kedve visszintesre váltani. Hát lefektetem, de hiába... Kivesszük, odatesszük közénk. Ott meg csak mászik, kapaszkodik, feláll, agyonnyom...
Szóval tehetetlen vagyok egyenlőre és ezért elkeseredett egy kicsit. :((

                  

Scroll images by bigoo.ws

Tegnap este nem volt hajlandó elaludni. Hálózsákban altatjuk Milánt, ennek ellenére állandóan feláll a kiságyában. Felállt és nevetett. Kb fél 10ig ment a móka. Aztán csak belefáradt.

Lassan második hete, hogy hajnalban egyszer felébred. De mostmár rájöttem: megetetem, leteszem a kiságyba, és alszik is tovább, mint a bunda.

Ma Gyuri jött ebédre. Természetesen Milán újabb ajándékokkal gazdagodott. Kapott szuper meleg sapkát és egy bébi LEGOt. Gyuri szerint hörög, így ma már kapott Milcsi Rinathiolt. Sokat van a hidegen. De hát hogy altassam el? Ja! És hogyan kell megtanítani leülni?!?PLÍÍÍZ!

Este elmentünk misére. Előtte elaludt, de sajnos éppen akkora értünk a templomhoz, amikkor harangoztak, így rögtön fel is ébredt. Így Apa kezében beszélgette végig a szertartást.

Este rájött, hogy milyen jól tudja a szüleit szórakoztatni.

1. mindig ott kell lenni valakinek mellette (mert dől, mint egy darab fa)

2. nagyon klassz dolog mindent, ami a kezében van eldobni, aztán visszakapni. :))) (szóval biztosan van valaki, aki felveszi azt, amit ledobott)

És egy fotó az eddig begyűjtött ajándékokról. És még csak Karácsony első napján vagyunk túl.

- Get Your Own

Milán első karácsonya

Nagyi elvitte délután Milánt a templomba. Betlehemi játékokat adtak a kisiskolások. Hát Milcsi tűrte is, amíg nem kezdtek rá fuvolázni... Mi addig feldíszítettük a fánkat. És átrendeztük a szobát.:)) És amig Milán aludt elkészültünk a Nagyi fájával is.

Szépen felöltöztünk, 6 órakor vacsiztunk. Milcsi is ünnepit evett: Frutapurát babakeksszel. Aztán csengetett a Jézuska. Először a Nagyinál. Milcsi kapott egy hatalmas Micimackót, és micimackós építőkockát, és egy karácsonyi mesekönyvet.

Aztán átjöttünk hozzánk. Milcsit -először úgy tűnt- hidegen hagyta a fa, de aztán felhívtuk rá a figyelmét és csodálkozva nézte. ( és azóta is csak nézegeti, és akkor folyamatosan beszél hozzá) Tőlünk egy Micimackós piciknek való mesekönyvet kapott. Annak a bontogatáséval időzött egy kicsit. Aztán az esti fürdésig, amit a karácsonyra való tekintettel kicsit kitoltunk, játszottunk.

Ma nagyot aludtunk. Délelőtt sütöttünk a Nagyival, Milán Apázott. Milcsi ma állt fel először a járókájában. De így, hogy rájött, gyorsan be is kellett gyakorolnia. Aztán elfáradt és gyorsan el is aludt. Ma karácsonyi ebédje volt az Úrfinak: alma gesztenyével. Délután ismét az ajándékok kicsomagolásával foglalatoskodott. És a csüccsöt tanultuk, míg apa a fenyőfákat faragta a talpakba. (azt a 3at) Mondván hátha holnap még hidegebb lesz. Amig vasaltam - Apa az udvaron volt- Milánt beletettem a kiságyába, gondoltam majd elalaszik, már egy ideje dörzsölgette a szemét. Hát mikor jövök be a szobába, látom, Milán áll a kiságyában. Hát azt hiszem, majdnem szívrohamot kaptam.

A 7 és fél hónap alatt eddig ez volt a 2. legnehezebb éjszakánk. Néhányszor felsírt, de aztán szépen vissza is aludt Milán, viszont a fél3as ébredésekor másfél órán keresztül vigasztalhatatlan volt. 4 órakor, a hajnali tejadag elfogyasztása után aludt csak vissza nagy nehezen. Mindezt a 4. fogacskának tulajdonítjuk.
Délelőtt felsétáltunk a városba. Milcsi 4 órát aludt egyhuzamban. Fél2 kor mentem ki hozzá. Nagy szemekkel bámészkodott, de egy hangja sem volt. Ebéd után, ami megint egy becsületes adag főzelék volt játszottunk. Mostmár rájött, hogy a kiságy rácsaiba is klasszul fe lehet kapaszkodni, sőt ! a fotelbe is. Életveszélyeseket tudna esni. 2 szem kevés hozzá.
Apa ma korábban hazajöhetett a munkahelyről, így többet Milánozhatott és készülhettünk a Karácsonyra is.

Milán 5órási első ébredése után fél8ig aludt. 8kor Cora-már tömeg, aztán 10kor Vera barátném jött. Ő etette Milcsit. Aztán kis játék után-ami mostanság leginkább a felállásból áll- Milcsi elment a Nagyival sétálni, így déltől 2ig aludt. Ébredés után kikövetelte magának az ebédet. Megint benyomott egy nagy tányér főzeléket.Aztán Milánnal és a Nagyival elindultunk a városba, még 1-2 hiányzó dolgot kellett vennünk. 5kor értünk haza. És ma újra jött Imola és Krisztina. Ment ahancúr a szőnyegen. Énekeltük a karácsonyi dalokat, táncoltunk. És vártuk Ágit és Norbit is.
Ennyi a mai napunk története.

Reggel a pelenkázó előtt állt, én ültem, és vártam mikor dől.

Délelőtt fodrászkodtam, így Milcsi nagyizott. Újabb sapkát és csizmát szereztek be.:))

Délután kapaszkodik, térdel, áll.... az ágynál. Tehát Ő áll, én ülök, mikor csüccs. Már remeg a lába 2 perc után, csak azt nem tudja mit csináljon.

Hatalmas alvás a hidegben. Már Apa alig várta, hogy Milcsi ébredjen és végre játszhassanak egy nagyot. (Ugyanis Apa ma is vizsgázott, és 4est kapott!!!Végre egy kis szünet lesz.:)))

Este jöttek Imoláék. Együtt evett a két lurkó. Milánnak nem járt volna, de kikövetelte magának. Így ő is elővacsizott.

Fürdés előtt pedig a karácsonyi ajándékok kicsomagolását tűzte ki célul Milán.

Délelőtt Adéléknál voltunk. Ilyet se csináltunk még, elmentünk cumi nélkül.Nem volt baj, mert Milán annak ellenére, hogy álmos volt, nem nyűglődött. De hát annyi puszit kapni a kobakjára, mint Adéltól kapott! Nem is csoda, hogy férfiasan viselkedett. Viszont mire hazaértünk, aludt, mint a tej.(5 perc volt kb.) Így negyed 11-1-ig aludt. Lehet, hogy aludt volna még, de muszáj volt ébresztenem, ebédelnie kellett, mert gyerekek jöttek tanulni. Nagyi suliban, Apa vizsgázni, nem volt más itthon, aki megetette volna. Szívtelen voltam, tudom.

Délután Milcsi hol játszott, hol Velünk matekozott.

Apa csak este, fáradtan ért haza. Reménykedünk...

Milcsi napja a következő képpen telt: mászik Apához/ Mamihoz/ Nagyihoz/ágyhoz, feltérdel, felkapaszkodik, bújik, csüccs, mászik, feltérdel, ....és ez így folytatódott. Hogy hogy nem fárad el?!

Ma kis csali gyümölcsöt tettünk a tejpépbe. Na, így mehet máskor!- üzeni Milán. Ma evett először az etetőszékében. Velünk evett, mikor vacsiztunk. Nagyon tetszett neki. Ki sem akart szállni. Úgy ül benne, mint egy kis király.

Korán kelők lettünk. Úgy, mint az alsó két fognál. De meg van a magyarázat:
hajnalban jobban érezzük a fájdalmat (és nem úgy működik az immunrendszerünk sem...) Délelőtt - csúnya dolog, de - becsaptuk Milánt. Kitettük a teraszra, míg elaludt, viszont behoztuk, amint elaludt. Hideg is volt, és esett a "köd" is. Brrr....Játék a földön. Viszont most nem mászott, hanem állandóan kapaszkodik valakibe, valamibe, hogy feltérdeljen, aztán felálljon. Már jól megy neki! És szerintem pénteken - mivel ezt tegnap óta csinálja intenzívebben, már megint arra a következtetésre jutottam, hogy - Adéltól leste el. Mármegint.
Gyuri volt itt ebédelni. Mielőtt mi neki láttunk, Milán az alma-gesztenye kombinációját elfogyasztotta a szokásos sallangokkal és szokásos kb. 300g-nyi mennyiségével. Csak Bennünket nem hagyott enni. Sipítozott! Ha kaját lát, és ahányszor kaját lát, enne. Olyan, mint a Mamija. :( Délután segített Apának a tanulásban.

Délutáni alvására már csak a folyosóra tetük. Azt nem értem, miért csak a kocsijában, bundazsákban hajlandó elaludni. Hiába hozom be a mózesét. Abban csak úgy nature nem megy!

Este velünk vacsizott. Adni akartam neki tejpépet (HA, amit a doktor néni írt), nagy nehezen bement pár kanál, aztán sugárban jött ki belőle az összes. Tehát Milán kívánságára nem is erőltetjük.

Este vártuk Mariékat, de sajna nem jöttek.

Scroll images by bigoo.ws

Ma vizsgázott Apa. 11kor szorítottunk neki. Reméljük sikerült!
Mára csúnya, ködös, hideg idő lett. De azért csak elindultunk sétálni. Petiékkel. Célirányosan mentünk, éppen kinek, mit, hol kellett intéznie. A csemeték ma kicsit kiabálósabbra vették sétaközben: míg én a DM-ben álltam sorban, Erika egyik kezében Petit fogta, másik kezével Milánt ringatta a kocsiban.
Apa fél3körül ért haza, aztán elindultunk a dédihez. Hátul ült Milcsi Apával. Akkorákat nevettek! ...Szerintem ez férfi dolog. Fogalmam sincs, hogy min.
Megkapta Milán az első karácsonyi ajándékait Mariéktól, és a déditől. Rengeteg minden hasznosat kapott:
(Lásd fotó! balról jobbra) 7 db előke a hét minden napjára, angol karácsonyi dalokat és cd-t tartalmazó könyvet, a Micimackót angolul (ez nekem is komoly feladat lesz), egy dédi által készített babát, egy hófehér sálat, és egy párnahuzatot, amin a Milán játékainak fényképe van.
Este mászott, és mászott. Egymásnak segítettünk a pakolásban. Ő kezdte, én folytattam. Muszáj volt. Ami elérhető közelségben van, irritálja.:) Becsomagoltam a karácsonyi ajándékokat, betettem a z asztal alá, 4 lépéssel arrébb mentem a képeslapokért, Milán már az asztal alatt matatott.... Hát, ehhez is hozzá kell szoknom.
Fürdés előtt a nagyinál volt. És a nagyinak telefonja volt. Megoldotta a problémát: Kukk ide! Aztán ide!

Milcsi 5.50es kicsit korai ébresztőt rendelt el. Kapott teát, cumit, aztán visszafeküdtem. Két jó nagyot kiabált, aztán tudomásul vette, hogy Mi még aludni akarunk, egyedül neki nincs kedve. Eljátszott. Fél7 kor már kikövetelte a reggelijét. Viszont amikor mi reggeliztünk, Ő aludt vissza. Már rég volt ilyen!

Délelőtt Imoláék leptek meg Bennünket, aztán jött Adél. Kivételesen Milánt ébren találták a csajok. Negyed 12 körül álmosodott el. Kitettük hibernálni. 1 órácskát aludt-hát a csajok csak lefárasztották, aztán játszottak még egy kicsit. Remélem sikerült Adéltól ellesnie megint egy-két trükköt!

Délután Apázott. Este nagyizott.

Már az egész szobánk csak egy szőnyeg...Napról napra ügyesebb. Ma is többször feltérdelt, felállt. Rendezkedik. Így lassan nekem is kell.

Korai volt az örömöm! Szegény Milcsi nagyon keserves sírással adta tudtunkra hajnali 3/4 5 kor, hogy neki fáj valami, vagy fél valamitől. Nagyon sírt szegénykém. Odavittük magunk közé, kapott tejcsit, de azonkívül, hogy tele lett a pocakja, sokat nem ért. Sírt tovább, vigasztalhatatlanul. Kézben sem volt jobb, ringatva sem. Bekentük az ínjét Dentinoxszal, az ízét szereti Milán, de sokat nem ér. Szerintem a fáradság vetett véget véget nem érő sírásának. Aztán fél8kor ébredtünk újra. Enni nem kért. Elindultunk vásárolni, Petiékkel sétáltunk, és vásároltunk. Milcsi kapott egy kiskékpöttyeslabdát. Ebédre értünk haza. Milán sütőtököt evett a szokásos hozzávalókkal.
Délután a hapitapikon hemperegtünk és nevetgéltünk( olyat nevettünk Apával: Milán szószerint felborult.Nem lehet még körbeírni sem, hogy csinálta, de nagyon tetszett mindkettőnknek), míg Milánért nem jöttek az álmommanók. És megint kivitték a hidegre.
Ma többször is felállt. Bár inkább feltápászkodásnak mondanám. De egyre jobb. Még kicsit tökéletesíti a technikát... De azt mondjuk ráér nagyon vele. Így is azon aggódok, hová tegyük a karácsonyfát. Komoly kérdés.

Így tanul Apa. Már ha hagyják!

Meglepetések napja

Szóval, ahogy ígértem, elmesélem mi történt tegnap este fél 9 után. 9 óra és Milán még mindig alszik. Gondoltuk, akkor ma mi kezdjük a fürdést. Apa bekészítette Milán kádját stb, ha ébred, és menni kell... negyed 10...semmi. Na, gondoltuk, akkor másként lesz, rendhagyó módon ma nem fürdetünk. Bebújtunk az ágyba, lekapcsoltunk minden villanyt, és 1 órával előbbre hoztuk az éjszakát. Aztán fent voltam, 11kor, 1-kor, fél3 kor...és a Milán nem. Hogy nem éhes ez a gyerkőc?! Fél7. Hohó! Milán mozgolódik. Akkor ébredt. Jól ráhúzott. Aludt 12 órát. Álmomban sem gondoltam, hogy fel sem ébred/szt éjszaka. Mindenesetre jól esett!

Délelőtt a városban vásárolgattunk a nagyival. Aztán Apával megvettük a fenyőfákat is. Délután játék, icipici nyűglődéssel. Fél3kor sikerült a délutáni félórás alvást elkezdeni.

Sajnos sok mindenről lemaradtam (mert elmentem spinningre):közben Milán Apa térdébe kapaszkodva felállt (először látott ilyet), és észrevette, hogy kibújt Milcsi 3. kisfoga (balfelsőszemfog ??)! Hurrá! Minden nagyobb baj nélkül megúsztuk!

Este megszálltuk a Nagyit. Na, ott aztán lehet ám mászkálni! Hatalmas terep, pont Milcsinek való. Kukk ide! (Ugye sokkal gyorsabban halad, mint egy hete? Egyre ügyesebb. Túllépett az ugróbéka pozíción.) Mostmár garantáltan tiszta és fényes Nagyinál a parketta.

Mától Apa tanszabin van. Így a legjobb. Mármint nekünk. Egy a bibi, hogy tanulni nem nagyon tud. Mert a Milán mindig kiprovokálja, hogy Vele foglalkozzon. Kis lókötő! (Idéztem a Nagyit.)Délelőtt a köd ellenére sétáltunk együtt Petiékkel. Meg is "fenyegetett" Bennünket egy 80 éves nénike. Hogy ilyen időben nem szabad kivinni a gyerekeket, Ő már csak tudja, sok ilyet felnevelt már, mint mi.-megint idéztem. Szóval hosszasan és tartalmasan elbeszélgetett velünk.

Délután - kivéve amikor nem aludt Milán, egyfolytában berregett. Mint aki el akar indulni, vagy föl akar szállni. Nem tudom. Sikerült lefényképeznünk a félülő pózt. Vagy mi, ez? Ki tudja?
Azután csak belefáradt, és aludni kéredzkedett. Azt mondtam, ma délután nem altatom kint ebben a hidegben, majd mától visszaszoktatom, hogy a délutáni alvás ezentúl a kiságyban lesz. Hát olyan ordítást rendezett Milán, hogy megadtam magam. Már nem bírta a dobhártyánk. És mindezt egy röpke órácskáért csinálta!

Délután itt voltak Imoláék, és meglátogatott Bennünket Gyöngyi is.

Úgy szeretem, mikor sokan vagyunk a házban!

Aztán 6tól újabb 1 óra nyűglődés, aztán ordítás- de olyan, ahogyan csak a torkán kifért-, aztán álomba szenderült.

Most fél9 van, és még mindig alszik. Mi lesz az éjszakánkkal?

Holnap megírom.

Isteni finom gránátalmás koreai teát ittam (granulátumosak ott a teák), és ilyen pihe-puha kályhameleg zoknim sem volt még soha! :) Lsd. tegnapi fotó. Ott vannak a tasakos teák és a zoknim is!

Ma Vera barátnőmet vártuk. Hosszan váratott magára, ugyanis a bőröndjeit várta, amit hazautazásakor a szöuli gépről nem pakoltak át a Párizsból induló járatra. Bosszantó és kellemetlen! Tehát Air France-szal senki ne utazzon!

De mi kitartóak voltunk, és vártunk. Milán közben aludt egy nagyot, így ébren, de már éhesen várta Verát, aki annyi ajándékkal érkezett a család apraja és nagyja számára is, hogy megköszönni is lehetetlenség. Aztán megebédeltünk, és Milán újra elaludt, így mi végre egy nagyot tudtunk beszélgetni. Volt mesélni valónk bőven. Viszont fényképet elfelejtettünk készíteni, de reméljük még idén lesz alkalmunk pótolni. Ugye Vera?

Fél5kor, az uzsi után újabb vendégeink érkeztek: Kingáék. Ők csak bekukkantottak, mennyit is nőtt Milcsi, mióta nem látták. Aztán tanítottam. Milán CSÖNDBEN eljátszott 1 órán keresztül! Ugyanis Apa angol órán, a nagyi a suliban dekkolt. Aztán jött Gyuri...ment a móka, és a nevetés.

Fél8as vasárnapi ébredést rendelt el Milcsi. :)

Ma nyúlfarknyi alvásokkal vészeltük át a napot. Délután Apa kezében volt csak hajlandó elaludni az Úrfi. Most friss levegő sem kellett. Lehet, hogy a tegnapi felfordulás zavarta meg a mai napot is?

Ma is rendkívül izgága és vidám volt Milán. Ma integetett először. Pá-pá. Olyan édes!

Gyuri megjárta a bécsi vásárt, ahová mi is oly' szívesen elmentünk volna. De hál' Istennek, hogy nem mentünk el Vele. Tömeg volt és szakadó eső. Sebaj! Majd jövőre!