péntek, június 29

Milcsi kicsit orrfolyós lett az utóbbi napokban. Szerintünk éjszaka fázik meg, mert nem akaródzik neki takaró alatt aludni. Sajnos az orrszívó porszívót viszont ki nem állhatja. Pedig muszáj néha bevetni. Persze még ha csak az orra folyna, de a nyála is, patakokban. Egyszerre jön az összes foga?!

MA nagy evészetett rendezett: Fejtett bab levest evett sóskamártással, aztán még dinnyét. De ez úgy nézett ki, hogy 1 kanál leves(csak a leve), egy kanál főzelék. És a végén mjdnem a fél szelet dinnye. Úgy néz ki nagyon jó barátságban vannak. SZereti kinyomni a levét. Úgy hívja, hogy dí. Dinnye evés után fürdetés következik általában. Milcsit. Etetőszékestől.

Mami este edzést tartott.(először duplát) Elém sétáltak az utcában. Milcsin piros body, partedli(nyálfolyás ellen) , meg a Nike cipő. Annyira édesen nézett ki, a rettentő görbe és rettentő gyors lábaival.

Neki állt a festő a ház falának. BArackvirágszínű.:((((( De csak szerintem. a többiek más színűnek látják.

szerda, június 27

Elfelejtettem postolni

Óriási hibát követtem el, elfelejtettem közhírré tenni, hogy Apukánk múlt hét pénteken, azaz 2007.jún.22-én sikeres államvizsgát tett. ÍGy mostmár megilleti a közgazdász diploma is.

Ezer bocsi!!!Apától és a kis kíváncsi nagy közönségtől is!


Unikatesók. És Petike is itt volt, még várjuk a közös képet.(ha Petike Apukája odaengedi Petike Anyukáját a számítógéphez).

hétfő, június 25

MA korán ébredtünk. NAgyi Jászberénybe ment érettségi elnöknek és Mi vittük el autóval Még ma Apa is itthon volt, így kihasználtuk a mai napot, hogy kirándulunk egy kicsit.

9ig Jászberény utcáin köröztünk és a szökőkút vízsugara alatt szaladgáltunk,
aztán 9kor Milán hisztizett egy nagyot, mert nem akart megválni a szuper jó játéktól, aztán elindultunk a dédihez. ott megint szaladgált egy két kört. AZtán elálmosodott. Még délelőtt hazaértünk, letettük a kiságyába, rögtön el is aludt.
Délután elmentünk pizzázni. Milán első pizzázása. Hát, kérem, nem lehet elég korán kezdeni. Sokkal jobban viselkedett, mint gondoltuk. Ült mellettünk, nem akart se elmenni, se szaladgálni. Rajzolt, és mosolygott.
AZtán elintéztük abban a r...melegben az elintézni valókat. (ma megdőlt a melegrekord)
Este Milcsi egyszál Up&Go-ban szaladgált. És még így is tiszta vizes volt a buksija.

vasárnap, június 24


Tegnap Dömsödre kirándultunk László napra. Milán az úton fél órácskát hunyt, ott meg pörgött. Szaladgált, lépcsőzött, rájárt a sósrúdra, a Duna ágba lógatta(ták) a lábát.

Ebédre spenótot evett. Ezer éve nem evett ilyen jóízűen. Igaz, Apa kezében ült. De akkorára tátogatta a száját. Nem unatkozott. Mindig pesztrálta valaki a Mi vagány Kicsi Fiunkat.

Ebédután szerettük volna, ha alszik egy kicsit, beletettük a babkocsijába, de közölte, hogy ez bizony így nem lesz jó. Ő inkább kijönne. Nem ellenkeztünk. Apáék lementek fürdeni, így mi is Vele tartottunk. Milánt nehéz volt a stégen tartani. Mindenáron az Apja után ment volna.

Így egy kis idő után fel is adtam, felmentem vele a házhoz.

4 óra körül indultunk haza, az autóban hazafelé megint csak egy fél órácskát aludt. Mert az Ősök hidegpárásítóért megálltak minden útba eső és szóbajöhető(ez nagyon nem értelmes így) műszaki boltnál.... Hosszú napunk volt. Elfáradtunk mindhárman.

Ma fél7es ébresztőt szívünk szerint toltuk volna még, de Milán nem hagyta.

No, prsze, Ő már fél10től aludt. Majdnem 3 órát.

Addig A MAmi boltozott, Apa a rézkilincseket feszegette-kevés sikerrel, nem elég hatékonyan- a régi ablakokról. Délután játszottunk, autókáztunk... Telt, múlt az idő.

Milán ma nagyon sokat evett. Délre : 1 töltött paprikát fél szelet kenyérrel.

Uzsira joghurt+CornFlakes

VAcsi: tejes kifli(de óriás kifli fele).

Meg is látszik a pocakján. :)

szombat, június 23


Idei első görögdinnyénk. 12,5 kg. Mármint a dinnye. Milcsi kicsit több, mint 10 kg.

csütörtök, június 21

Babaszépségverseny




itt szavazzatok!!
PLEASE!!!
regisztrálni kell, de nagyon egyszerű, és kb 3 másodperc alatt kész. Napi 1szer lehet 1 emilcímről...


csak megismeritek:)

De azért beszúrom, kit keressetek:



Előre köszönjük!!!
Dékány család apraja és nagyja

Újabb 2 fog!

Csak úgy jönnek!
Hála az égnek! Minden nyűgösség, nem alvás, láz, vagy hasmenés nélkül.
Milán ugyanolyan életvidám, eleven állandóan mosolygós kis Duracell-nyuszi, mint ahogy azt megszoktuk.
Este -5 kor- bicóra pattantunk (már nem bírtuk a 38fokot, a biciklin legalább ér Bennünket a szél), elmentünk Adélékhoz (ott árnyék van a kertben), onnan végig a gáton a játszótérre(mert már az is árnyékos 6 után). Ott is elbűvölte az Anyukákat a mosolygásával, és a közvetlenségével. ??? Fél7re haza, Apát etetni (mert Őt is kell, így államvizsga előtti nap meg főleg), aztán 7kor Gyurihoz az ügyeletbe. Megnyomkorászta Milánt, aztán száguldoztunk haza, hogy időben fürödhessen és aludhasson Milán. Mert rájöttem, minél fáradtabb, annál nehezebben alszik el.

(MAgyarra váltott, ez a vacak blog, már nehezen találom meg a dolgokat.Hozzá szoktam.)

kedd, június 19

Megláttuk Milán 7. fogacskáját

Fogalmunk sincs, mikor bújt ki. Egy biztos: Nem ma, jó pár napja áttörhette már az ínjét - mert már szépen növekszik -, de mi jelét nem láttuk.
Nem szemfog az is biztos, valamelyik örlő fog. Mentségünkre szolgál, azért nem vettük észre, mert nem azt vártuk.:)
Annak örülünk, hogy Milánt nem viselte meg, hál' Istennek!

Apát viszont ez az állandó tanulás nagyon megviseli. (De bennünket is.)

Itt egy fürdőzős kép. Tusol, mint a nagyok. Lassan visszatérhetünk a kádra. Még nem tudjuk, Milán mit fog mindehhez szólni...

hétfő, június 18

Tervezzük lecserélni a profilunknál a fotót, de Milcsinek szombat óta pöttyös az arcocskája, így a közös fotózást ma is elnapoltuk. Egyre csúnyábbak a pöttyei, szúnyogra gyanakszunk- bár nem vakarássza, de lehet valamire allergi is -viszont azt meg nem tudjuk mitől. Várakozó állásponton vagyunk.
REggel a gyereksebészetre mentünk. Ellenőrzésre. Mivel ma is 8kor ébredt Milán, így a tervezettnél későbbre csúszott az indulásunk. Ott másfél órát vártunk. Kicsit elfáradtam... Nagyon aktív volt a gyerek. Nagyon kevesen állták meg, akik nem szóltak milánhoz. Úgy eltudja varázsolni az embereket. CSak azt nem tudom, mivel? A rosszaságával? De a lényeg, hogy rendben minden.
AZtán benéztünk a suliba az érettségizős nagyfiaimhoz. Ott Milcsi evett, ivott. Kiszaladgálta magát. El is fáradt, így még dél előtt megette a főzelékét (az sem mindegy melyik kanállal, és miből adjuk neki), aztán letettük aludni. Úgy is maradt. ÍGy:

Délután játszottunk, postán voltunk, ... nem hagytuk Apát tanulni. Mert hát lehet így?


Hát, nem nagyon. ÍGy biciklire pattantunk és megrohamoztuk a játszóteret a Tisza-parton. Hazafelé pedig igen nagy kerülővel, de annál szebb helyen - a Tisza és a Zagyva mellett- jöttünk haza.


És végezetül mindenki megcsodálhatja orchideánkat. Már itt Nálunk hozta a virágot. Évek óta, ő az első a sok-sok tő közül.

vasárnap, június 17

6előtt felsírt Milán, de miután közöltük vele, hogy "aludjál még, Kisfiam, korán van még" így jógyerek módjára visszaaludt. Háromnegyed9ig. hát, nem nagyon akartunk hinni az órának. Megreggeliztettük Milcsit-ha evett volna- aztán 10körül Gyuriék a Nagyival Dédimamához mentek Újszászra. Milánt is kivitték. ÍGy nyugodtan megfőztem, Apa tanult. És állítólag Milánnal sem volt baj.
Hazaértek, ebédelni nem akart, csak a fejét fordígatta-így letettük aludni. Gyorsan el is aludt.
Viszont ébredés után megint nem evett, meg se kóstolta, rontizott, verekedett, dobált, fel a fotelra, le a fotelról, ....hiperaktív. Egy kicsit elszontyolodtam. 3 körül jött rá, hogy enni kellene még is csak valamit. Evett és össze is kent mindent, amit csak lehetett. (Utóbbi időben minden kajcsi uzán ruhacsere. :(()
Olyan drága, mikor ölelget, puszilgat. AZ ember pillanatok alatt elfelejti a rosszabb időszakokat!Ma volt ilyen is.
6 után Nagyistól felsétáltunk a Tiszapartra babakocsistól, Milcsi benyammogott egy fagyival összekent tölcsért. Az úton olyan szépen el volt, nézelődött.
Mire hazaértünk el is álmosodott. A spenótadagját megette, a tejet is megitta-napok óta nem issza meg. (persze, mert ez banános ízesítésű babatej volt. De a natúr kakaóval sem megy.)
Megvettük a Szöul felé tartó (és vissza) gépre repjegyeket. Így ha a jó Isten is azt akarja, okt.11-én ismét repülünk. NAgy kaland lesz.

szombat, június 16

" Az én uncsitesóm. :)"


A kép magáért beszél....

péntek, június 15

Milán javulgat. Láza nincs. A sebe is szépen gyógyul. Sötét lila szín kezd halványodni...
Tegnap 7óráig aludt (este háromnegyed8kor), ennek ellenére, már 9 kor újra elálmosodott. Aludt egy nagyot. Bent, a kiságyában. Szoba kukacok lettünk, ugyanis annyira meleg van napközben az udvaron, hogy nem akarom, hogy napszúrást kapjon, vagy leégjen a bőre. Délutáni alvás időben látogatóink voltak, így csúszotta délutáni alvás, és igen le is rövidült.
Ma korán keltünk. AZtán bankba kellett robognunk, postára, boltba...volt program. 9körül Milán megint elálmosodott. 2órát aludt. (1szál pelusban alszik.) Már alig vártam, hogy ébredjen, mert mennünk kellett a suliba. Ebédre. MA volt az utolsó tanítási nap, a gyerekeknek sportnap volt, a tanárok bográcsban főztek.
Biciklivel mentünk. Egyre jobban élvezi Milán az effajta utazást. A bukósisak ellen sem tiltakozik egyáltalán. Míg aludt, almafőzeléket főztem neki, azt vittük el, dobozban. Az ölemben ült ebédkor, gyönyörűen evtt. És mindet! Nem dobált, nem szedte kia szájából...Nem tudom, hogy ennyire jól nevelt, vagy mindig almaszószt kellene csinálnom. Jól viselkedett, barátságos volt, kis értelmes. Fél2kor jöttünk haza. Aztán Nagyizott Milcsi, mert a Mami szépítkezni ment, aztán edzést tartani.
Apa meg TANUL. 1 hét múlva államvizsga.
Milcsi életveszély. Felmászik az előszobában a kanpéra-függönyt rángat, fotelba-kristályvázát borogat.
Este még elvittük sétálni. Kutyát nézett, macskát kergetett. Kb.3 szor körbejárta az autót, de a fránya macska nem akarta előbújni. Olyan édes volt: leguggolt, és kukucskált az autó alá félrehajtott fejjel. ZAtán felált, elment az autó mögé, ott ugyanezt eljátszotta...
ALig bírtuk hazahozni.

szerda, június 13

MA újra a kiságyában aludt napközben (12 hónapja először)

Jól aludtunk. Milán egyszer sírt fel, éjfél körül. Lementem hozzá, megsimogattam, kb. 10 másodperc után megnyugodott. Gondoltam lent maradok, hátha újra felsír. Ledőltem a kanapéra....Fél5kor ébredtem fel, és mentem vissza az ágyba.
Egyébként fél7kor volt az ébresztő.(és kényelmes a kanapé is.:))
Lázas volt egész nap. Tisztába tevéskor a rosszullét kerülget. A látvány nem publikus.:(( Jó a közérzete, kis eleven. Néha bújik. TAlán kicsit bújósabb, mint szokott. Fájlalja a sebét, az látszik.
MA délelőtt és délután is a kiságyában aludt 1-1 órát. Hogy ezután így lesz-e, vagy csak azaltatás hatása. MAjd meglátjuk! Este fél8ra kis is dőlt.
Zuhany alatt fürdettük. NAgyon élvezte.

kedd, június 12

Megjártuk a kórházat

Hétfőn 10-re mentünk Milán, Apa és a Mami. Vérvétellel kezdték az ambulancián. Milcsi kezefejéből, 3 csővel vettek. Volt egy kis sírás, aztán már el is felejtette az egészet hamar. Apával jókedvűen eljátszottak. Orvosi vizsgálat következett: torka, szíve, ..megnyomogatták a belsőszerveket... Közben ezer papírt kellett aláírnunk, mire fél egy után felkísértek Bennünket az I.emeleti gyereksebészetre. Itt kapott Milán egy kis ágyat (a Mami semmit). Ez a kép fogadott bennünket a szobában, vagyis a kiságya melletti egész fal egy festmény. :)
Átöltöztettük pizsire, megebédeltettük, elköszöntünk Apától, és mentünk a játszószobába játszani. Megismerkedttünk a többi gyerkőccel. Hát nem volt nehéz! Milánon kívül volt egy 3 év körüli orrmandulás kislány az anyukájával, egy 10körüli kisfiú , egy 7 éves, akinek a fűnyíró vágta le az ujjait, és egy 3 éves, aki tükörbe lépett a bölcsiben, szintén Anyukával, és 2 icipici párhetes. Ennyi. Tehát zsúfoltság nem volt. Jól eljátszottak, Milán nagyon élvezte a nagyobbak társaságát. Elálmosodott, fél órácskát aludt, és mentünk tovább játszani. Csak nekem teltek az órák csigalassúsággal. Evett Milcsi banánt, uzsit, vacsit(gondoltam, hátha jobban bírja majd a holnapi éheztetést) és a kórházi vacsit: fél zsemle vajjal és sonkával, amit persze nem evett meg Milán.
7 után jött Apa és a Nagyi. Megfürdettük Milcsit. Kiskádban. 8 után a nagyágyban altattam el, utána tettem át a rácsos ágyába. Fél 7ig aludt. Az az á.... takarítónő ébreszette fel, pont mikor én a fsz-en voltam pisilni (ugyanis az Anyukának ágy, kaja nem jár, zuhanyzó, mosdó nincs a szinten, de azért jó, hogy bent marada a gyerekkel, különben a kutya se foglalkozna velük. Mert azok a nővérek! Megérnének egy cikket a Néplapban, az biztos! ). Már a csapó ajtónál hallottam, hogy Milán sír. Potyogtak a könnyei, pedig kb 2 percig voltam oda, oda-vissza szaladtam. De éjszak sem bírtak magukkal -ja, végül csak lefeküdtem egy tinédzser méretű ágyba, miután az egyik nővérke engedélyt adott rá- hangosan dumáltak egész este, éjszaka, az újszülöttekhez, ahhoz a kettőhöz szerintem be sem néztek, csak rájuk csukták az ajtót. Szerencsétlenek, úgy üvöltöttek, mint a sakál.


Tehát a mai nap úgy kezdődött, hogy nem tudtam semmit. Mikor lesz a műtét, hányadikak leszünk? Jött az altatóorvos 8 körül, egy kedves idős bácsi, megvizsgálta Milánt, nekem elmondott mindent az altatásról értelmesen. 9 órakor megszállták a kórtermeket a fiú gyerekek.
3 évestől, egészen tizensokig. És Beindult a nagyüzem.


Milán 9.11kor kapott egy beöntésszerű elkábítószert, amitől 10perc után kis mosolygós lett. Kis kába. 9.35kor jöttek érte zöld ruhában, elvették a karomból, és eltűntek Vele a Gyereksebészeti műtő csapóajtaján. Nagyon rossz érzés volt. És lassan peregtek a percek. Fél óra után, egy zöld ruhás néni karjaiban kaptam vissza Milán. Aludt. Lefektette a kiságyba, ott ültem mellette. Néhány percig nyugodt volt, aztán elkezdett sírni. NAgyon. Hánykolódott, nem találta a helyét. És csak sírt, sírt. CSukott szemmel. AZt mondják, ez természetes. Az altatószer (maszkos altatás) ezt a hatást váltja ki a gyerekek 50%ából, a másik 50% nyugodtan alszik. Sokáig.

Milcsi több mint fél órás sírás után szépen elaludt. Ki volt pirosodva, belefáradt a sírásba. Ki tudja, mit éreznek ilyenkor? Biztosan a fejecskéjük is fáj. És olyan büdös szaga volt. (de mégis olyan édes:)) Éreztem-sokáig- az altatógáz szagát.

Dél körül ébredezett. Kaphatott pár korty teát. Kicsit nyüszögött, "húzta" az ágy. Fél1 körül már felült. Játszottunk, nevetett.

1 után jött Apa. Neki nagyon örült. Már messziről megismerte. Aztán újra lassan peregtek a percek. Mikor mehetünk már haza? A Kicsi is igen türelmetlen volt.

Fél3kor, lent az ambulancián kaptuk meg a zárójelentést, és engedtek haza. Milán csak ült a kezemben. Nagyon nyugodt volt ismét. Már az autóban elszundított. Megebédelt 3 kor, aztán aludt. 18.20kor ébreszgettük. Evett egy TúróRudit(a vacsit köszönte, nem kérte). AZtán 7kor jöttek Nagyapáék látogatóba.

MA a fürdést mellőzte Milán, csak letörölgetés volt. Hamar elaludt. Kicsi hőemelkedése van, kapott egy kúpott. Reméljük éjszaka nem lesznek fájdalmai. NYugodtan tud majd pihenni.

vasárnap, június 10

Tegnap délelőtt a várost róttuk-Milán meg a Mami. GYurinak vittünk autóval recepteket ügyeletbe, ott elidőztünk. AZtán leparkoltunk a központban, onnan hol gyalog, hol a karomon meneteltünk. De többnyire hátrafelé. Milcsi sosem arra megy, amerre én szeretném.:(

Ebédután Nagymamáékhoz mentünk. Ott uzsira össze-vissza evett mindent-banánt, cseresznyét, koszos szedret-amit még tisztán sem ehetne...

5körül indultunk haza, Milán elaludt az autóban. Ennyi volt a du-i szunya.

Aztán fürdésig, mint akit felhúztak. Ügyesen felmászik mostmár s kanapéra, fotelra. Néha fejjel sikerül lejönnije. DE egy hoppával el is intézi.


Vasárnapi alvást rendeztünk. Fél8ig. Milcsi is nagyot aludt. Aztán 2 szelet fonott kalácsot benyomott reggelire 2 dl tejbe áztatva. Szóval csak azt nem eszi meg, ami nem a fogához való. Sajnos már válogat a gyerek. Aztán bevásároltunk a holnapi "utunkhoz". Holnap megyünk a kórházba. És kedden műtik milánt, kedden este jöhetünk haza. Összecsomagoltunk.

Gyuriékkal ebédeltünk. Milán is azt ette, amit mi. Már azért is kiabál, ha nem tetszik a kanál, amivel adjuk.

Aztán Apa felfújta a medencét Milánnak, és strandoltunk. Hát kérem, akihez helybe megy a strand! NAgyon élvezte. De a Mami is. Ugyanis én voltam a kivételezett, aki ebben a forrüságban fürödhetett Vele. (Apa tanul.) Majd' másfél órát elpancsizott. Kellően kiáztak a végtagjai, elálmosodott, aztán aludt egy nagyot. Hát nem is csoda!




péntek, június 8

NAgyjából kezd helyreállni a rend. De Milán nélkül nem lennénk még kész. Állandóan sepreget vagy/és felmos.
Tegnap délelőtt Zsófi barátném volt itt. Esküvői meghívót kaptunk Tőle és kicsit beszélgettünk. GYorsan átrendeztük - gondolatban - a szobát. Feng Shui szerint. Ki tudja, hátha tényleg van benne valami. Belevetem magam a tanulmányozásába.
Tegnap este játszótereztünk. Kibicikliztünk a Tiszapartra, és ott homokozott Milán egy kicsit. AZ udvarban sajnos még 6 körül is csak alig alig van árnyék.
MA láttam először a reggelinél, hogy tudatosan, direkt, szántszándékkal rosszalkodik. Figyelt, hogy :NA, figyelsz. rosszat csinálok? Ledob valamit, és réüt a karjára 2szer, hogy dádá. Jó gyerek,nem? 9 körül nyakunkba vettük a várost. Zsófiéknak rendeltük meg az ajándékot. Milán elszunnyadt egy fél órácskára mikor hazaértünk 11 körül. Épp annyi időt adott, hogy neki megfőzzek. Felsírt. 2. napja sírogat fel. Lehet, hogy a foga jön. Jókor. Mindjárt hétfő.
Most puszilgatós, ölelgetős korszakja van. A NAgy Micimacit cipeli, vonszolja, szeretgeti. VAgy épp a tanuló kutyát.
Este NAgyival "dolgoztak" a kertben. A Mami edzést tartott, Apa államvizsgára tanul.
Olyan, de olyan koszos volt a Milán! Alig ismertem rá. Még a pelenkában is homok volt.:((

kedd, június 5

MA tücsökzenéltünk. Utoljára ebbena szezonban.

AZtán Milán aludt 3 órát. Már unatkoztam. NA, de aztán nem! Nem is aludt többet ma. Csak megy és megy, és játszik és szerel, és rontizik és nem eszik, válogat, és ...kicserélték...

A festők állandó részei életünknek. De holnap talán szedik a sátorfájukat.

MA már takarítottunk, ahol lehetett. Elfáradt a takarító brigád vezető. (Ott van ám a seprű a másik kezében, csak takarásban.)
De még...következő festésig csak kész leszünk. Holnap függöny mosás, és ez+az.

MA Milcsi kapott egy bukósisakot. Mentünk egy kört. Meglepően jól viselte.

vasárnap, június 3

6kor kelők lettünk mostanában. Persze Milcsi behozza lemaradását napközben. Jókat alszik a friss levegőn.
A felfordulás továbbra is elképesztő. De bizakodóak vagyunk. Apa tanul.:) Milcsi egyre ügyesebb.
Mostmár mondja, hogy enni. Szól, ha enni kér, ha aludni vigyem. Mindent megért, amit akar, és mindent megértet.
MA piacoltak Apával és a NAgyival reggel. Autóval mentek, de ott gyalogosan közlekedtek. Jó móka volt, azt mondják. Milcsi nagyon élvezte. Fogta Apa kezét, és sétáltak.

Pár napja megint sokkal jobb az étvágya Milánnak. Tegnap vacsira pl. másfél virslit nyomott be, plusz a 2 dl tejcsit. Igaz már nagyon kért enni(a Babyeinsteinben az egyik puppetnél bagett volt. NA, az igen rossz húzás volt Tőle. Milcsi állt a tv előtt, és mondta, hogy enni, aztán átbaktatott a bárszekrény elé, ott folytatta, hátha jut neki onnan valami, de semmi. Mondtam ,mindjárt vacsi, erre ott állt az ajtó előtt, amíg meg nem jöttek a többiek...), de Apáékat vártuk haza a kosármeccsről, hogy együtt vacsizhassunk.

Ma baleset, baleset után:

1. üvegszilánk vágta el a kisujját. Nem sírt, észre sem vettük, csak azt, hogy mitől véres...na akkor láttuk. Bekötöttük. Akkor kezdődött az ORDÍTÁS, addíg, míg le nem került az ujjacskájáról a kötés.

2. Elhasalt a betonon. Kergetőztünk. hát, Istenem. Még az orra is súrolta a talajt:((.

Este bicikliztünk. vagyis én tekertem, Milcsi meg elnézelődött.

Este meg Apával nevettek, de akkorákat! Pl. a pingpong labdákat pattogtatja Apa fürdés közben a csempéhez, és az belepattana kiskádba. Valóban nagyon mulatságos.