csütörtök, április 5

Természet barátok lettünk. Azaz Milán megismerkedett fűvel, fával. DE -szerinte-megismerkedni csak úgy érdemes, ha egyből meg is kóstol mindent: füvet, földet... Ami a kezébe került, az rögtön a szájába is. Ha lúd, legyen kövér. Alig bírtuk berángatni az udvarról, hogy vacsi idő van. Állt a kutya kerítése előtt, ahogy a kutya ugatott, Milcsi állandóan összerezzent, de az Istennek se lehett elhozni onnan. Várta, hogy mikor ugat már a kutya. Tetszett neki. Úgy látszott, szoros barátságot kötött Bömpivel.


Délelőtt aludt egy nagyot, aztán délután semmi.
2től köröztünk a parkban (de ilyen jó időben vétek lett volna a szobában kuksolni) Viszont Milcsinek annyira tetszett minden, hogy el sem akart aludni. Elsétáltunk a bizibe is(végre elkelt a franciaágyunk), ahol sokat kellett várnunk. De mi kihasználtuk az időt: Milcsi kipróbált egy triciklit. Nézzétek a jövő spinning edzőjét!
Aztán elmentünk Apa elé. Mikor közeledett a 4 óra, már azt hittem, lassan elalszik. DE amint meglátta az Apját! Elevenebb volt, mint 3 óra alvás után.
A nózija továbbra is folyik. Kis piros már az orra. Kicsit talán sebes is. Pedig nem papírzsepizünk.
Hát, ilyen mozgalmas nap után, ma nem kellett hosszan altatni. De nem is csoda!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Milcsi, épp hogy elindultál, már kerekezel is? Aztaaaa!

Anyukád nem ad elég zöldet neked? :D :D

Ha nem lettem volna hisztis tegnap du., összefutottunk volna a parkban, de sajnos nem...

Peti