Ma Milcsit negyed8kor már úgy kellett ébresztenünk, hogy reggeli, aztán indulás, mert hosszú nap áll előttünk.Benyomta fél kiflijét Medve sajttal és teával -ma kb. 1 l folyadékot ivott, -, aztán 8kor jöttek értünk Gyuriék. Beszereltük Milcsi ülését, és indultunk is. Pesten benéztünk még 1-2 boltba, cuki edzőcipőt vettünk volna Milcsi lábacskájára, de sajnos épp akkora volt az edzőcipő, mint Milcsi lába. :-( Így keressük tovább az igazit. Brendonoztunk. Ott Milcsi megismerkedett egy kislánnyal. Közelebbről. Ugyanis megsimogatta az arcocskáját. Milán a kislányét. Hát kérem, manapság nem lehet elég korán kezdeni!
Megebédeltünk egy bevásárlóközpontban, aztán Milán lejárta az ebédet. (Holnap pótolom a képek hadát. ) AZtán kellően el is fáradt, az autóban elaludt.
SZép időnk volt. Vác pedig nagyon szép -és most még csendes- kisváros. Sétáltunk a Duna-parton, leültünk kávézni, aztán Milcsi szökőkútazott. Az a hiszti, amit levágott, mikor elindultunk a kúttól. Kisebb előadással felért.De a mozgás igényét azután , hogy hazaértünk és megvacsizott, este fél7és fél8között próbálta kielégíteni. Tőlünk elindult-az ajtók már nyitva vannak-, a Nagyiig meg sem állt. Ott rótta a kilométereket, szoba, konyha távon. Komolyan: beleszédültem, ahogy csak a Milánt néztem. Egy hónapja indult el, de mondhatni már szalad.
És mondja, hogy ajtó. Még szép! hát azon akar állandóan kimenni!
1 megjegyzés:
De jó volt nektek!!!
Mi ott még nem jártunk, de a vácrátóti arborétumban viszont igen, és majd Petit is elvisszük, ha megérdemli :)
Puszi!
Megjegyzés küldése