Tehát akkor most még csak lesz, vagy már 10 hónapos Milcsi? Ezt most nem értem. A vonalzó szerint LESZ. Szerintünk már el is múlt 10 hónapos.




Összeszedtük a képeket és kapott egy kis cipit is szülinapjára. Kis kocsicipő.

A mai napunk egyenlege: Fél3as ébredés. Másfél óra nyűglődés. Közöttünk alvás. Vagyis a lábunknál. 4 Órakor szóltam Apának, hogy vigyázz, a gyereket orrba ne rúgd! Ugyanis addig fészkelődött, hogy a matrac alján kötött ki. Nem bántam én, a lényeg, hogy elaludt. Szóval így kezdtük a mai napot. Aztán 6.35 kor felnézek, Milcsi ül közöttünk és édesen tapsol. Most meg sem várta a rádiós ébresztést. Pedig meg akartam lepni, Apa telefonra ébredt volna- rezgő üzemmódban. (Azaz a Mami ébredt volna rá, és ébresztettem volna Apát.)
8 kor Dominikékat vártuk. 10ig eleszegették a játékokat, aztán elindultunk sétálni. A DMig meg sem álltunk. Kölesgolyókért. Ott kismamatalit tartottunk. Eszméket cseréltünk. Elaludt a 2 lurkó. 11kor kajcsizott Domi, Milcsi még ráhúzott 1 röpke órácskát. Aztán Ő is elfogyasztotta heti spenót adagját.
Aztán játék tovább. ÉS dumcsiztak is. CSak mi Mamik nem értettük, mit.
2 től nagy alvás. Olyan meleg, tavaszias idő volt. Végre!
Uzsi utáni nasi a köles golyók voltak. JAj! NAgyon mentek. Jó találmány. Először vacillált, hogy vegyen a tálból, ne vegyen. Odanyúlt, elhúzta a kezét. Mintha azt próbálná, hogy vajon megharapják az ujját, vagy nem, de aztán a pocakja győzött.