Örülünk az óra átállításnak. Végre hosszabbak a nappalok is. Ugyan még előtte vagyunk még annak, hogy Milánnak is ilyen nagy örömet szerez-e. Nem kavarodik-e meg Szegény .

Ma ismét nagyon eleven volt. Kevésbé köhögős, viszont jobban orrfolyós. Úgy tűnik mind3unknak, hogy a vége még igen messze van.

Délelőtt boltokat játunk. A "házépítéshez" kellett volna ezt-azt beszereznünk. Persze sehol semmi. viszont Így Milán ült kék, narancssárga, és zöld színű kocsikban is. NAgyon élvezte. Be nem áll a szája.

ÍGy délelőtt most nem aludt, ebéd után aludt egy szokásos nagyot. Uzsi után az asztalból alagutat csináltunk-letakartuk 2 oldalát 1 pléddel. NAgyon élvezte Milcsi. Mászott alatta, ment mellette körbe-körbe, kukucskált alá... Este elmentünk misére. Fél órát a kezemben, cumival bírt. Aztán kicsit hangosabbra vette a figurát, hát nehogy már csak a pap bácsi beszélhessen hangosan!

Na, inkább a fiú szakasz esti programjáról most nem számolnék be. Dőltünk a nevetéstől. CSak Milán állt, de olyan stabilan, azt hittük le se csüccsen. Mintha oda betonozták volna.

Apa szerint :vagy a tv-t üti, vagy pakol a szekrényben, vagy az ajtó előtt ácsorog stb, vagy...AKARATOS.