Milcsi tegnap este negyed 9kor elaludt és este háromnegyed 9kor ébredt. :( Szegénykém rúgkapált, hánykolódott, fenekét az égnek tologatta, és mindezek mellett kitartóan sírt. De nagyon. Most mondtam először a 8 hónap alatt, hogy a pocakja fáj. Biztosan tele ette magát. Kapott egy kis Infacolt. Jöttek-mentek a szelek...És fél11kor el is nyugodott.

Az ébredések száma változatlan. (Így viszont van időm gondolkodni. Csodás ötletek szállnak meg. :)) (Pl. szoba átrendezés)

Délelőtt viszont az éjszakait bepótolta és délutánra elő is aludt. Mert csak 4 órakor aludt el. Kivételesen idebent próbálkoztam az altatással (mert kint óriási szél fújt), ismét nem sok sikerrel.

Négykézláb úgy kotor mostmár, hogy nem érem utol. Mire észbekapok, már a szoba másik végében rakodik. Nagyi szerint ÖRÖKMOZGÓ. Perpetuum Mobile.

Este Mi szalagavatóra mentünk, így Nagyira bíztuk Milánt.