Ma ismét hatalmas szélre ébredtünk. És megint úgy, hogy Apa akkor már régen elment a munkába, és mi észre sem vettük. Egyébként mindhárman jól aludtunk.

Megrendeltük az ülőgarnitúrát. Tehát galériáztatunk. És matracot keresünk. Nagyon nehéz. (Tapasztalatokat még mindig szívesen veszünk.)

Milán ma sem volt még teljesen 100%os. Aluszékonyabb és nyűgösebb is volt, mint máskor. Szerencsére étvágya a régi. Kapja a Cataflamot, és az ACC-t. De antibiotikumot nem adunk neki. MA Imoláéktól kaptunk gyógyulássegítő képeslapot.

Már szépen látszik az 5.fogacskája is. Kitünően tudja harapni a kulcsscsontomat velük. A haján olyan jókat nevetek. Már látszik, hogy hullámos lesz. De még most legtöbbször az égnek áll.

Ezt ma olvastam.

Még a hideg is kirázott.

Ez is csak azt bizonyítja, hogy a gyerekek csodákra képesek.