Mivel a Mami kitalálta, hogy el kellene vinni Milcsit újra úszni, így első lépésként felhívtuk az uszit, hogy van-e hely holnapra. Hát van. Így 2. lépésként elrohantunk a gyerekorvoshoz igazolásért, hogy Milcsike makk egészséges. 4.ként be is jutottunk. Addig Milán mutogatott, beszélt(mindenhol babát látott), ment, ment...
AZtán a Mami háziorvosánál vártunk, vártunk, de nem győztünk várni, így átmentünk Apa háziorvosához, ahol 2 percet sem kellett várnunk.
Sietnünk kellett haza, mert jöttek az asztalosok, kicserélték a bejárati kaput. Hát..még nem tértünk magunkhoz. GYönyörű, és szép világos a folyosó, csak egy a baj: sok benne az üveg.

Közben jöttek Imoláék. Köszöntötték Milcsit nevenapján. Kapott egy szép kis nyári együttest.

Így délelőtt nem aludt Milán-de Molli sem, csak ebédután. Viszont ebéd után is csak másfél órát. Erről árulkodik a képsorozat. Ílyeneket az ember csak akkor csinál, ha nagyon fáradt, nem?

Mindenesetre, mi nagyon jót nevettünk.:))