Kész a galériánk!

Korán keltünk. VAgyis Milán ébresztett Bennünket háromnegyed7kor a szokásos Apa, apa! szöveggel.

Egy utolsó esélyt adtunk a babaszinak, így Milánnal kettecskén autóba pattantunk és el

mentünk a negyed 9es uszira.

Rutinosabban: a kedvenc pöttyes lasztit is vittük. Először mindenáron vízbe akart menni, aztán a bemelegíés után, az Istennek se. Hisztizett. Kitartóan játszottam vele, így kihúztuk a fél órácskát apróbb nyüszikkel. De sajnos elkeseredve jöttünk haza. Az én gyerekem miért nem szeret úszni, mikor a vizet is annyira szereti?(mondjuk az oktatókról inkább nem szólnék.) Többet nem megyünk.

Közben Apáék a galérián dolgoztak. Reggel 8-tól este 8ig. De megérte! NAgyon szép lett! CSak Milcsikénk nem nagyon találta a helyét egész nap. Mint a kis számkivetett. Hol itt, hol ott. Este is a Nagyinál aludt el, keservesen. Régen sírt ennyire.:((