Huh! Hát, hol is kezdjem? Mi fáradunk. Milánban pedig buzog az enerdzsia. Tegnap este fürdés után ugyan hamar kidőlt...Örültünk. Apa csinálhatta az adóbevallást, a Mami végre hajat moshatott, egy kis házi munka, miegymás. NA de fél10kor valami szörnyet láthatott Milán, mert mást nem igen tudtunk elképzelni, miért sírt torkaszakadtából krokodil könnyekkel? Üvöltött, ahogy csak a torkán kifért. Hosszú szörnykergetés után a nagy ágyban sikerült újra visszaaltatni. Öröm, mindenki csinálhatja a dolgát tovább. A lurkó kiterülve fekszik a nagyágyon.

5 óra 15. Megszomjazott. (Ilyenkor már mindig örülünk, hogy nem fél3). Iszi. Simi. Nagyágy. Iszibe egy csipet cukor. Mert a kis kópénak a nature tea nem jó ám! SAjnos. DE miért is inná meg, ha a Mami se szereti ízetlenül? Szóval simi...DE Milán csak mondta, mondta, és már 6 óra...NA, akkor tejcsi. Köszönte szépen, de mondta tovább... És kiabált. Akkorákat, hogy egyszer a polcon lévő fiserprájszdizájntanulókutyus megszólalt (éppen szemben van a polc a matracokkal. Tehát a hang ugye egyenes irányban terjed...). Hogy sárga talp, meg hogy a barátom vagy! NA, akkor akartam agyonütni. Kikapcsolhatatlan. Milán negyed8kor dőlt ki újra... Mami meg akkor ébredt egy nagy adag kávé után. Gondoltam, valahogy bírnom kéne nekem is, ha neki ilyen jól megy. És mindezek ellenére 8kor kipattantak a szemei. Mintha este 9től mostanáig aludt volna. (Ezekeszerint nekem van szükségem több alvásra.:(()

Szépen felöltöztünk, és elindultunk a Tücsizenei foglalkozásra. Vagyis elrohantunk.Végig tapsolta az egészet. És közben megcsiklandozta az óvónéni talpát. Hát kellett neki mezítláb lenni, és úgy ülni?

HAzafelé Flóráékkal sétáltunk. Új menasszonka.

Fél1ig aludt, aztán ebéd után, mint akit felhúztak. Azon gondolkoztam, mi volt az ebédjében olyan, amitől így felpörgött. Azzal telt a délután, hogy amit Ő szét, és le, és... azt én össze, és fel, és...A hapitapi szétszedése után a gázkonvektoron való zenélés következett, aztán a könyvek átrendezése...És néha az is eszébe jutott, hogy ki kellene már nézni az előszobába is. (Nehogy a Mami nyugodtan üljön 2 percig.) És mindehhez nagyokat nevet. Csukott szemmel. Így még huncutabb.:-))))) Persze a dádára is csak kinevet.

Esti ágyazáskor (matracok behozatala) hegyet mászott. Egyszerűen fáradhatatlan. Aztán beletettük a kiságyba: bújócskázott. Hol leguggolt, hol felállt és eközben nevetett.

Apa egész este a vakolatot verte a folyosón tégláig. Jó kis meló volt! Milán meg- vele párhuzamosan- idebent ütötte a kanapét. Persze, amíg meg nem unta.