Darabosak. Továbbra is.
Patrik fél5kor tuti ébred. VAlami beépített órája van. Nincs teljesen ébren, csak nyüszizik. Mintha szenderegne, de nem alszik vissza. Állok az ágya mellett simogatom a hátát, vagy fogja az ujjam. De ha nem érzi a kezem, akkor van ám a baj! NA, akkor rázendít. De a sírását nem bírom hallgatni, ha már egyszer ott vagyok, inkább állok mellette, pedig ÚÚÚÚÚÚÚÚGY aludnék. VAgy olyan jó lenne, ha odavehetném magam mellé, és együtt visszaaludnánk, de akkor is kiabál. Rettenetesen. Nem a hasa ébreszti, mert akkor már ébredéskor jobban kiabálna.
ÍGy fél6ig "kihúzzuk", akkor magam mellé teszem, eszik, és alszik tovább. 7kor átteszem a kiságyába, és ha szerencsém van, nem ébred fel. AKkor alszik fél9ig is.
NA, és akkor Milán....aki arról volt híres, hogy sohasem ébredt éjszaka, most 4.-5.napja hajnalfé4körül szól. Anya, vagy Apa. Valamelyikünk odamegy, megsimogata, megpuszilgatja. Lebeszéljük arról, hogy már keljen...És alszik tovább.
Fáradt vagyok. 9 hónapja nem aludtam jól és jót. De Gyurira gondolok, hogy Ő hány éve is? és boldogan simogatom tovább Patrik hátát....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése