tegnap bent aludt, ezt meg kellett örökítenem. Mellettem aludt el. Ez is egy csoda!
Imádjuk, a nem alvásaival és nagy sírásaival együtt. Ezek a szemek, és a mosolya, a mély kis hangja a baba, annnya kifejezéseivel , a cuppogásai, az egész kis lénye egy pillanat alatt elfeledtetik velünk a hosszú ébren léteket, a hangos sírásokat. AMikor felül , hogy Sziasztok !, felébredtem, és ránk mosolyog husss, az egész éjszaka egy szempillantás alatt feledésbe merül.
Hát lehet ezeknek a barna meleg szemeknek ellenállni? Én nem tudok! Rabja vagyok immár 10 hónapja!
Már em érdekelnek a könyvek, hogy hogyan altassam vissza, hogy szoktassam, hogy egyedül tudjon elaludni a kiságyban, örülök, ha hozzám bújik, mert rám van szüksége, és érzem a melegségét, a szuszogását, a kis puha kezét! Imádom! Nincs ennél csodálatosabb a világon!
napközben is eljátszogat míg én teszek-veszek, de időnként odajön, felkéredzkedik, hozzám hajtja a kisfejét, megpihen a mellkasomon, és 1-2 perc után már le is teteti magát, indul ismét a kis felfedező útjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése