talán 3 és fél év alatt egyik legnehezebb napunkon vagyunk túl.
PAtrik sír, ha nem Patrik, akkor Milán hisztizik....
délelőtt Erikám volt itt(Petike Anyukája), Milán rossz néven vette, hogy már jó ideje nem vele játszom, hanem beszélgetek...közben felébredt Patrik. Sírt. Korábban éhezett meg.
Lillikéék jöttek. Milán örömében ugrál, ölelgeti Lillit, amit Lilli nem tolerál. NAgy a korkülönbség közöttünk, Milán nem tud " Lillivel mit kezdeni" , sajnos ez a szeleburdiságában nyilvánul meg.
DÉlután nem akart pisilni, nem akart semmit. ha piros volt, az volt abaj, ha fejjel lefelé akkor az ...szóval minden baj volt. nem akart jönni/menni sehová. Zuhany alá tettem, hajat mostunk...
2.22kor jutott eszembe, hogy menjük ki apához.(mPAtrik a hátamon utazott, cumi nélkül úgy aludt, mint a tej)
NA ekkortól nem volt semmi baj!
de reggeltől addig éppen elég volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése