Milán korán ébredt.
Korán mehettünk az OBIba venni EZT-AZT...
annyira tudja már avárosban, mikor merre megyünk, ha erre kanyarodunk, vagy arra....
Megnéztük a mókust, madarakat, teknősöket....
Aztán még sétáltunk egyet. Napszemüvegben, még apostán is űgy kellett leimádkoznom róla.
Megjött Nagyi az iskolából, írány a kert.
Viszont rövidke lett a délutáni alvás. Pedig fárasztó volt a délelőttje.
Na, aztéán jött a nap fénypontja. Indultak Mollika elé busszal. Nagyi és Milán. Mentek játszóterezni. Jártak a Zagyva-parton. Semmi baj nem volt a búcsú pillanatáig...akkor görbült el Milán szája, mikor látta a Molli buszát elmenni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése