Hazaértünk

Így aludt Milcsi Frankfurttól

Kiságy a gépen



Játszóház az Incheoni reptéren

Néha elmélázunk:

Valóban ott jártunk, messze, a varázslatos Távol-Keleten? Vagy csak álom volt az egész? Hihetetlen. És mégis igaz. OTT JÁRTUNK.

A hazafelé utunk is hosszú volt. Negyed 10kor indultunk a taxikhoz, amik az Airport Limuzin buszokig vittek mindannyiunkat. ott egy röpke pillanat alatt kellett elbúcsúznunk Veráéktól, mert azonnal indult is busz az Incheoni reptérre.

A reptér kb 20szor akkora , mint Ferihegy, és gyönyörű, és hipermodern és...fantasztikus. MAjdnem 3 órát töltöttünk ott, de ez az idő olyan pillanatok alatt elszaladt, ugyanis játszószoba van kialakítva kicsiknek(kanapékkal a szülőnek, pelenkázókkal, gyerek mellékhelységekkel, puha, biztonságos játékokkal). Milán sosem volt még ehhez hasonlóban, rettenetesen élvezte. Először magábanm, aztán kb. 10kis koreai gyerkőc társaságában.

Az Airbusz 13.55kor indult volna, félkor beszállítottak bennünket, de sajnos több,mint 1 óra késéssel indultunk. Milán -amint beszálltunk a gépbe- azonnal, szép csendben eleludt Apukája kezében. Másfél óra után ébredt, felszállás után nem sokkal. Sétálgattunk, játszott, evett.... KApott kiságyat(1. sorba kértük magunkat, ablak mellé;)), szuper helye volt! Szöuli idő szerint este 8kor aludt el, bekéredzkedett, több ,mint 5órát aludt. Így mi sem gémberedtünk el, mozogtunk, tvztünk, jól telt a 11óránk...kicsit döcögős volt ugyan...

A Franfurti reptérre pici késéssel értünk. Gyurinak kerestünk farmert, de sajnos nem jártunk sikerrel. Viszont így 3 passport kontrollon kellett átvergődni magunkat és 4 csomag átvilágításon. Katasztrófa volt!

Mint a frankfurti reptér!ÉS a Lufthanasa. Azok a rideg és csúnya németv kisasszonyok. Ráadásul a 21.10kor induló járatnak 22.10kor sikerült felszállnia. Busszal vittek ki Bennünket A prérire a Budapesti gépre, hátul kellett felszállni, a Mi jegyünk 7.sorba(elejére) szólt, mire felértünk a lépcsőn, a 2. busszal érkezőknek elől nyitottak feljáratot, így semerre sem haladtunk, gyerek a kezünkben(2 kisgyermekes volt). A híres német precizitás!!

Milcsinek külön ülése volt. Becsatoltam, magához vette az összes környékbeli kis párnát, és pillanatok alatt, ott ülve, elaludt. Landoláskor ébreszgettük.

Gyuri várt Bennünket Budapesten.

Jól jött nekünk az 1 óra időátállítás. HAjnal félkor aludtunk el, Milcsi megint közöttünk, annyira sírt a kiságyában, hogy a szívünk akart megszakadni. 6ig aludtunk. Nem gondoltuk!