azon tűnődtem ma, már csak 4 hónap és 1 éves lesz Patrik. már csak pár hónap, és nem érezhetem magamhoz ELÉG közel.
és már nem is olyan kis baba!
Imádja Milánt! AMikor megyünk Milánért az oviba, és meglátja, hangosan mondogatja neki, mintha mesélne. olyan édesek! Milán pedig a kis kezét puszilgatja, meg kell állnunk az utcán(gyakran), hogy a kiskezére adhasson puszit.
MA Milán uzsiztatta. Nézzétek, ahogy Milán nyitja a száját, Patrik pedig nagy szemekkel figyeli!(babapiskóta gyümi, a szokásos vacsi féle)
visszatérve Patrikhoz:
így 8 hónaposan ül, mászik, feláll.
maratonikat alszik, és villámgyorsan elalszik.
3szor kap tejcsit(reggel, 4körül, és este), és 2szer szilárdat.
Pár napja kezdődött, hogy sír, ha kilépek a szobából, és azonnal rajtam van/rám mászik, ha bent vagyok. Le sem tudnám "venni"magamról. a nagy könyv szerint 8-10 hónapos babáknál jöhet elő a szeparációs szorongás.Hát bennünket utolért.
Általában a nyolc hónapos és másfél éves kor között jelentkezik. Okát abban látják a szakemberek, hogy a baba egyrészt egyre jobban kötődik édesanyjához, másrészt már elég okos ahhoz, hogy megértse, a biztonságot, jó érzést adó személy jelenléte megszűnik, a környezetében változik valami: valaki olyannal marad, aki nem az édesanyja, esetleg egyedül. Emlékezni is tud a hasonló pillanatokra, helyzetekre: tudja, volt már ilyen, hogy anya eltávolodott, és akkor sem volt jó érzés.
